Órákra lehetünk a Ciprust érintő történelmi döntéstől

Brüsszelbe utazott vasárnap Nikosz Anasztaszadesz ciprusi elnök, hogy a 24. órában megpróbáljon tető alá hozni egy megállapodást, az eurózóna vezetőivel és a Nemzetközi Valutaalappal, amely megmentheti országát az államcsődtől. A nap folyamán Anasztasziadisz diplomaták közlése szerint először Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, majd Christine Lagarde IMF vezérigazgatóval, Mario Draghival az Európai Központi Bank (ECB) elnökével, Jeroen Dijsselbloemmal, az Eurócsoport az elnökével, valamint Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosával találkozott.

A tárgyalások tétét növeli, hogy az Európai Központi Bank (ECB) korábban kijelentette: hétfőn megszünteti a ciprusi bankok pénzellátását, így ha kedden ki is nyitnak a pénzintézetek, rövid időn belül fizetésképtelenné válnak. A kormányszóvivő Anasztasziadesz elutazása előtt közölte a Reuters szerint, hogy nincs megállapodás a kormány és az EU-ECB-IMF trojka között.

Az eurózóna pénzügyminiszterei vasárnap este kezdtek tárgyalni az új ciprusi elképzelésekről. A tanácskozásra igyekvő tárcavezetők óvatos optimizmussal nyilatkoztak, a legtöbben hosszú, éjszakába nyúló egyeztetésre számítottak, de bíztak abban, hogy sikerül megállapodásra jutni a Nicosiának szánt segítségről.

Csúszott a rendkívüli ülés

A találkozó hivatalosan vasárnap 18 órakor vette volna kezdetét, de a kiszivárgott hírek szerint a miniszterek csak két órával később ülnek majd tárgyalóasztalhoz, mert a ciprusiakkal folytatott előzetes egyeztetések elhúzódtak. Fél órával azután, hogy a tárgyalásoknak meg kellett volna kezdődniük, Nikosz Anasztasziedisz ciprusi elnök Twitter üzenetben azt tette közzé, hogy az egyezkedés még nem ért véget, de minden tőlük telhetőt megtesznek Ciprusért.

A ciprusi parlament pénteken határozott a második legnagyobb ciprusi pénzintézet, a Laiki szétbontásáról egy rossz és egy jó bankra. Az utóbbiba kerülne az összes 100 ezer euró alatti betét. A jó bankot beolvasztanák az ország legnagyobb kereskedelmi bankjába, a Bank of Cyprusba, de az EU döntéshozói még ebben az esetben is szükségesnek tartanák a bank átstrukturálását.

A kormány elutasította az IMF elvárását, amely szerint a beolvasztás mellett a nemzeti banknak át kellene vennie a Laiki kilencmilliárd eurónyi adósságát. Mégis megadóztatnák a 100 ezer euró feletti betéteket, a legutóbbi változat szerint a Bank of Ciprusban lévőket 20, a többi banknál lévőket négyszázalékos kulccsal. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ezt a javaslatot a parlament is elfogadná.

Szolidaritási alap kilőve

A képviselők ugyan úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy szolidaritási alapot, amibe az állami vállalatok államosított magánnyugdíjalapjai és más eszközök kerülnének, ám a nyugdíjmegtakarítások felhasználásával szemben mutatkozó német ellenállás miatt ezt a lehetőséget szombaton félretették. (Ez az ötlet a Guardian tudósítása szerint az eurózóna pénzügyminisztereinek sem nyerte el a tetszését.) Elfogadták a tőkeáramlás korlátozását, hogy meggátolhatják a tőke tömeges kivitelét az országból. A görög Piraeus Bank megveszi a ciprusi bankok görögországi egységeit, így az abban lévő görög betétek biztonságba kerülnek.

Változtatni kell a modellen

Az uniós vezetők nyomás alá helyezték Ciprust. Az üzenet világos: az országnak változtatnia kell gazdasági modelljén, nem tűrik el tovább, hogy egy állam az eurózónán belül kvázi offshore státusban működjön - összegzi a helyzetet a BBC. Antanasziosz Orphanidesz, a ciprusi jegybank korábbi elnöke szerint az őszi németországi választások miatt kell szenvedniük a ciprusiaknak: Angela Merkel kancellár és pártja nem akarja, hogy a német adófizetők pénzének elherdálásával vádolják a kormányt. Ezzel szemben Christian Noyer, a francia jegybank elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a ciprusi bankok olyan kockázatokat vállaltak, amelyek Franciaországban megengedhetetlenek lettek volna. A válság terheinek túlnyomó részét ezért a ciprusiaknak kell viselniük.

A pénzügyminiszterek vasárnap este kezdődött rendkívüli ülése előtt úgy tűnt, abban egyetértés van, hogy a 100 ezer euró alatti betétek "szent és sérthetetlenek".