Az államháztartás központi alrendszerének 2014. évi előzetes hiánya 825,7 milliárd forint lett, ami a módosított 1151,5 milliárd forintos előirányzatnál 325,8 milliárd forinttal kevesebb. 2013-ban a hiány még 932,8 milliárd forintot tett ki - írja az Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.

Az NGM szerint a kisebb hiány a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételeknek köszönhető.

Decemberben a központi alrendszer hiánya 111,9 milliárd forint volt, ezen belül - a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok egymás közötti technikai átcsoportosításának is köszönhetően - a központi költségvetés 101,1 milliárd forint többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 192,5 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 20,5 milliárd forint hiányt mutattak.

A központi költségvetés 2014. december végi pénzforgalmi adatai a kormány várakozásaihoz képest is kedvezőbben alakultak. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 837,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 5,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,7 milliárd forintot meghaladó szufficittel zárták a 2014-es évet.

Az államháztartás pénzforgalmi hiány (milliárd forint)
ÉvÖsszeg
2010-869,8
2011-1734,4
2012-598,6
2013-932,8
2014-825,7
Forrás: NGM

A 2014. évi költségvetési törvényben előirányzottnál nagyobb bevétele volt az államnak többek között a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból, illetve a szociális hozzájárulási adóból. A központi költségvetés 2014. évi kiadásai szintén meghaladták az előző évi kifizetéseket, összességében a kormányzati céloknak megfelelően alakultak.

Az államháztartás központi alrendszerének adatai megerősítik a kormány várakozását, mely szerint a 2014. évi uniós módszertan szerinti hiány a GDP 2,9 százalékánál kisebb mértékű lehet. A kormány 2014-es GDP prognózisát ( 31 601 milliárd forint) alapul véve a hiány 2,6 százalék körüllehet.

A deficit lefutása a korábbi évekhez igazodott - az első hat hónapban sikerült jelentős 813 milliárd forintos hiányt összehozni, ám a növekedés ekkor már lelassult, sőt szeptember után havonta kisebb-nagyobb többlettel zárt a büdzsé - ez három hónapos sorozat példátlan a magyar államháztartási gazdálkodás történetében. Mindezzel együtt nem lehet év közben sem tudni, hogy végül hova fut ki a hiány - ám az várható volt a terven felüli gazdasági növekedés - amelyet az uniós pénzek véghajrája az jegybank nhp-je és nem utolsósorban a költségvetési költekezés is fűtött - végül a három százalék alatti hiánycél elérését akkor sem veszélyezteti, ha magasabb nominális hiánnyal számolnak. Az eredeti 2014-es költségvetés 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számolt. Ebből lett három százalékot meghaladó (várhatóan 3,2 százalékos) gazdasági növekedés és - 0,2 százalékos infláció - vagyis defláció.

Az év során így az engedélyezett év végi hiánycél az eredeti 984,6 milliárd forintról 1151,5 milliárd forintra emelkedett. Az államháztartási gazdálkodásban viszont a kormány következetesen tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a maastrichti három százalékos hiánycél semmi esetre sem kerülhet veszélybe. Míg a korábbi években a hiánycél eléréséhez az évközi adóemelésre is sor került, addig idén ehhez már csak évközi zárolásokat vett igénybe a kormány - igaz a magasabb gazdasági növekedés miatt - ezeket a zárolásokat az utolsó hónapban föloldották.

 

Az államháztartás hiánya (ESA2010 szerint)
Milliárd forintA GDP százalékábanÁllamadósság a GDP százalékában
1999-597,8-5,160,0
2000-404,1-3,055,2
2001-624,3-4,151,9
2002-1541,3-8,955,1
2003-1362,0-7,257,8
2004-1334,9-6,458,8
2005-1756,1-7,960,8
2006-2252,3-9,464,9
2007-1293,3-5,165,8
2008-983,9-3,771,8
2009-1205,0-4,678,2
2010-1225,3-4,580,9
2011-1538,4-5,581,0
2012-662,8-2,378,5
2013-724,4-2,477,3
2014n.a.n.a.n.a
Forrás: KSH,NGM