A 2018-as költségvetésben a kormány elengedi a gyeplőt, így sok nyertese lesz a jövő évnek, az egyik minden bizonnyal a Szijjártó Péter vezette külgazdasági és külügyi tárca. A tárcát a Fidesz fiatal politikusa 2014 óta vezeti, azóta látványosan átalakult és felértékelődött a külügyminisztérium.
Jól tetten érhető ez a költségvetés alakulásán: sokáig az egyik legkisebb tárca volt a külügy ez ma sincs másképp, ám a minisztérium által elkölthető pénzek megduplázódtak. Mielőtt Szijjártó átvette volna a diplomácia irányítást a külügy költségvetése 67 milliárd forint volt, ez 2014-ben 128,3 milliárdra emelkedett, miután a miniszter fennhatósága alá került a gazdaságdiplomácia.
A 2014-es 128 milliárd forintból működő magyar diplomácia idei kerete 177,3 milliárd forintra hízott, ami jövőre 220,1 milliárdos keretre emelkedik, vagyis egyetlen év alatt 43 milliárd forinttal nőtt a költségvetési keret, annak ellenére, hogy komoly sikereket sem a hagyományos diplomácia fronton, sem gazdaságdiplomáciában nem tud a tárca felmutatni.
Az egykori külügyminisztériumban - ahogy a neve is mutatja - megfordultak a szerepek: egyre nagyobb súllyal foglalkoznak gazdaságpolitikával és egyre kevésbé a kormány(fő) politikája miatt egyre reménytelenebb diplomáciával. Ennek megfelelően a 2018-as külügyi költségvetési fejezet indoklása szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elsődleges feladata nem a diplomácia, hanem a külföldi tőkebefektetések elősegítése, amelynek letéteményese a Nemzeti Befektetési Ügynökség. A cégnél 150-en dolgoznak, éves működési költségei 2,8 milliárdra rúgnak, ám a beruházásösztönzési célelőirányzat az idei 30 milliárd forintról 50 milliárd forintra emelkedik. Utóbbiból kell működőtőkét vonzani az országba.
Gazdaságdiplomácia csúcsra járatva
A költségvetési indoklás a prioritások között második helyen említik a magyar gazdaság kivitelének erősítést, ennek a munkának a zászlóshajója a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és két cége a letéteményese. Az MNKH nem annyira a exportfejlesztésben elért sikerektől lett ismert, hanem arról, hogy ez is az egyik állami cég, amely fideszes kifizetőhelyként működik.
A cégnek még nem érhető el a tavalyi beszámolója, 2015-ben 5,4 milliárdos veszteséget termelt. Bár a 2016-os eredmények még nem ismertek, a cég vezérigazgatója, Oláh Zsanett, az országgyűlés külügyi bizottságában már pozitív eredményről beszélt (részletek nélkül). Biztos, ami biztos a MNKH által kezelt "külgazdaság fejlesztési célelőirányzat" az idei 3,7 milliárd forintról 2018-ban 7,5 milliárd forintra emelkedik, vagyis az MNKH és a két kapcsolt cégeinek működési költsége (vesztesége) megduplázódik 2017-ről 2018-ra.
A külügy koordinálja a határon túli gazdasági fejlesztéseket is: a Vajdaságban a magyar adófizetők pénzéből 7,6 milliárd forintos támogatást osztanak szét csak jövőre, ami egy 20 milliárd forintos program része. A cégek elvileg pályázhatnak a magyar kormány támogatására, a kormány szerint a program "nagy sikerrel zajlik" 6000 nyertes pályázat született eddig. 2017-ben is folytatódnak pályázatok, elsősorban jelentős munkahelyteremtő nagyberuházások számára. Kárpátalján további 5,2 milliárd forintot osztanak szét hasonló módon, míg Erdélynek és a Felvidéknek egyelőre 1-1 milliárd forinttal kell beérni.
| Év | Milliárd forint |
| 2010 | 69,0 |
| 2011 | 80,6 |
| 2012 | 69,9 |
| 2013 | 67,1 |
| 2014 | 128,3 |
| 2015 | 152,5 |
| 2016 | 156,8 |
| 2017 | 177,8 |
| 2018 | 220,1 |
| Forrás: költségvetés | |
A gazdaságpolitikai kiadások része az Eximbank működésének támogatása is, az állami pénzintézetbe az ideihez hasonlóan, 2018-ban is 25,6 milliárd forintot tolnak be. A költségvetési-politikai prioritások közül az anyag a harmadik helyen a kulturális diplomáciát, a negyedik helyen pedig a konzuli szolgálat erősítését említi. 2018-ól a konzuli szolgáltatások jelentős fejlesztését ígérik, amelynek a célja, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok hasonló színvonalon férhessek hozzá az állami szolgáltatásokhoz, mint a Magyarországon élő társaik.
Diplomácia helyett keleti meg déli nyitás
Az ötödik-hatodik pontban kerül elő a klasszikus diplomácia, mintegy jelezve, hogy a Bem téren még ilyesmivel is foglalkoznak: kiemelt diplomáciai cél a V4 soros elnökségének levezénylése, de további más vicces elemeket is tartalmaz a költségvetés indoklása.
Az európai országokkal és Észak-Amerikával - különös tekintettel az Egyesült Államokra - a meglévő kétoldalú politikai gazdasági és kulturális kapcsolatok intenzitásnak fenntartása.
Nem kell külügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy kimondhassuk: az uniós országok túlnyomó többségével több évtizedes mélyponton van Magyarország és a magyar kormány kapcsolata, ezek után a "kapcsolatok intenzitásnak fenntartását" célul tűzni ki, nem tűnik túl ambiciózus tervnek.
Megugranak a bérek
Hasonló a helyzet a magyar-USA kapcsolatokkal, amelyek a kitiltási botrányban csúcsosodtak ki; az azóta bekövetkezett republikánus elnökséghez komoly reményeket fűzött az Orbán-kormány, ám a miniszterelnöknek csalódnia kellett: az új adminisztráció ugyanúgy nem áll szóba vele, mint a demokrata elődök.
Az új republikánus klímát Szijjártó Péter is a saját bőrén tapasztalta meg, amikor washingtoni látogatásán senki sem fogadta a Külügyminisztériumban, míg a demokraták idején helyettes államtitkári szinten szóba álltak vele - ennyit a "kétoldalú kapcsolatok intenzitásnak fenntartásáról".
A kormány továbbra is a "nyitásokat" erőlteti: fut a "Keleti Nyitás" és a"Déli Nyitás", ennek keretében "2018-ban lendületesen folytatódik a magyar külgazdasági pozíciók erősítése" Afrikában és Latin-Amerikában.
Ezzel együtt komoly béremelések lesznek a külképviseleteken: jövőre a bérköltségek 10,1 milliárd forinttal emelkednek, így 2018-ban 79 milliárdot fordítanak a külképviseletek támogatására. Ezen felül a már említett konzuli fejlesztésekre 3 milliárd forintot költenek, amihez létszámbővítésre is szükség lesz.
Ömlik a pénz a külügyi projektekre
Kötött segélyhitelezésre (magyarán piacszerzésre) az idei 600 millió után jövőre 7,9 milliárdot akarnak költeni. A kötött segélyhitelezéssel a hivatalos indoklás szerint a magyar kivitelt erősítenék.
A segélyhitelt a magyar kormány biztosítja külföldi partnerei számára, ahová így külföldi megrendelésért nem a segélyezett állam, hanem magyar adófizetők fizetnek. Így mindenki jól jár: a segélyhitelezett ingyen beruházást kap, a szállítócéget pedig kifizetik a magyar adófizetők.