A kormányfő beszédében úgy fogalmazott: a jövőt magyar nyelven írják. Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket, "a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek" - emelte ki.

"Ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is" - hangoztatta Orbán. Ötszáz éve a reformáció volt a válasz az utat tévesztett Európa számára. Feltette a kérdést: van-e "református gyógymódja" Európa mostani kulturális elernyedésének, gazdasági térvesztésének, és demográfiai zsugorodásának, az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásnak?

Úgy vélte, öt évszázada a reformáció jelölte ki a magyaroknak is a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és "felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét: a protestáns iskolákat". Az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyarország számára: "maradjatok azoknak, akiknek a Jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nemzetbéli, nembéli, és hitbéli mivoltotokban. Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket".

Egy temesvári parókiáról indult a szabadság

Arra emlékeztetett, hogy 1989-ben is egy temesvári református parókiáról indult útjára a szabadság Romániában. Mindez biztatást és feladatot ró a maiakra. "Feladatot, hogy őrizzük és folytassuk az egyedülálló szellemi és kulturális hagyományt, amelyet itt Erdélyben, az európai vallásszabadság bölcsőjében a reformáció egyházai hoztak létre. Ezt a szellemi és földrajzi tájat be kell laknunk, ahogy a mi dolgunk az is, hogy otthont teremtsünk benne a magyarok következő nemzedékeinek" - fogalmazott.

Megjegyezte: a magyarok határokkal elválasztva és szétszórva is egy közös test tagjai. "Olyan egységes magyar nemzetet építünk, amelynek közösek a céljai, közösek a feladatai, és már közösek a döntései is" - hangoztatta.

Közös érdeknek tartotta, hogy olyan legyen a jövő, amelyben a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. "Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje" - emelte ki. Úgy folytatta: "közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson.

Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával" - mondta a miniszterelnök.

A nemzeti büszkeség korszaka következik

Orbán a teológus ifjúsághoz szólva kijelentette: a fogyatkozás és a beszorítottság évei után "a növekedés, a gyarapodás a térnyerés, a felemelt fej, és a nemzeti büszkeség korszaka következik" nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, és a protestáns gyülekezetek ebben a munkában a magyar nemzet előretolt helyőrségei. "Az önök feladata lesz, hogy szolgálati helyükön összegyűjtsék családjaikat és elmondják nekik, hogy a jövőt magyar nyelven írják" - fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy olyan korszak következik, amikor a felívelés és a kiteljesedés korlátai nem kívül, hanem belül vannak. "Arra és addig jutunk amíg a bátorságunk, elszántságunk tehetségünk és a becsületünk elegendő" - fogalmazott. Arra kérte a teológus hallgatókat: legyenek büszkék arra, hogy protestáns lelkészekként indíthatják el a magyarság következő ötszáz évét.

500. évforduló

Szombat délelőtt tartották a kolozsvári Farkas utcai református templomban a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényét, amelyen a Kárpát-medence valamennyi református püspöke és Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

A miniszterelnök a Református Teológiai Intézet udvarán tartott ünnepi beszédet, aki mellett felszólalt Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kató Béla református püspök és Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek is.

Az oktatási intézmény udvarán leleplezték Szász Domokos erdélyi református püspöknek a szobrát, aki a 19. század utolsó két évtizedében vezette az Erdélyi Református Egyházkerületet. Az ő nevéhez kötődik a korábban Nagyenyeden működő református lelkészképző Kolozsvárra költöztetése.

Szintén az ünnepség keretében nyitották meg az Erdélyi Református Múzeumot, amelyben elsősorban a szórványvidékről összegyűjtött, használaton kívüli úrvacsorai kelyhek és templomi textíliák tekinthetők meg.

(Fotó: Attila Kisbenedek/AFP)