Navracsics Tibor az az embere a kormánynak, akit ott vetünk be, ahol jelentős strukturális reformokat kell véghezvinni - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a 2014. évi külképviselet-vezetői értekezleten. Navracsics Tibortól, mint leendő uniós biztostól azt várja a kormányfő, hogy teremtse meg azt a kapcsolatrendszert Brüsszel és Budapest között, ami jelentősen különbözik az eddigitől, mégpedig úgy, hogy a nemzeti hovatartozását se feledje - derült ki Orbán szavaiból, aki egyúttal alig burkoltan Andor László munkaügyi biztosnak is odaszúrt egyet.
Egy második kormányzati ciklus szervezetirányítás szempontjából egyáltalán nem jelent folytonosságot, hanem óriási lehetőség az átalakítások véghezvitelére, folytatására. Az államigazgatási változások az államreform következő lépéseit jelentik.
Alapvetően exportorientált országban a külpolitika is gazdaságpolitikai központú, az export gazdaságon belüli súlyából következik, mi is a dolga azoknak, akik Magyarországot külföldön képviselik - foglalta össze a külügyi tárca új feladatait a miniszterelnök.
Megemlítette, ha más országokkal szemben nem veszik olyan szigorúan a túlzottdeficit-eljárást, az megkérdőjelezi azt, hogy volt-e értelme Magyarország küzdelmének, amivel kikerült az eljárás alól.
Arra kérte a diplomatákat, hogy ne vegyenek fel védekező pozíciót - nem az a feladat, hogy megvédjék a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseket, a hazai makroszámok magukért beszélnek. A feladat, hogy bemutassák azokat a lehetőségeket, amelyek az eddig elért sikerekből fakadnak, ez befektetések és piacok szerzését is jelenti.
Az értékkérdések fontosak, de nem jelenti azt, hogy nekünk az alapján kell viszonyulnunk a nyugati szövetségi rendszeren kívüli partnereinkhez, mit gondolunk azok politikai kultúrájáról, intézményrendszeréről, demokráciájáról - a fő kérdés az, mi a magyar nemzeti érdek.
Szorosabb kapcsolat a multikkal
A külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását tekintve egyaránt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az idei külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten.
A kormányfő kiemelte: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket, vagy befogadjanak magyar exporttermékeket.
Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen - mondta.
A miniszterelnök emellett fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van - vélekedett.
Az orosz helyzet egyértelműen gazdasági kérdés
Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői nagyköveti értekezleten, Budapesten. A kormányfőt Balogh Csaba pozsonyi nagykövet kérdezte az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében.
Orbán Viktor válaszában kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább alapvetően gazdaságilag közelíti meg.
A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.
Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a "szétválasztási folyamatnak" a lefékezésében, megállításában érdekeltek - foglalt állást a kormányfő, jelezve, hogy mivel a visegrádi tagállamok nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani.