Levelet írt kedden a magyar kormányfő az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak. A levélben hangsúlyos elem az is, hogy a magyar kormányfő - az általa előadottakra való tekintettel - az Európai Bizottság elnökének együttműködését kéri abban, hogy történjenek meg a szükséges intézkedések a Magyarországgal kötendő elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében.
Orbán ismerteti az eddig tett lépéseket
Orbán Viktor az Európai Bizottság által januárban Magyarország ellen megindított három kötelezettségszegési eljárásra reagálva írta meg összegzését, amelyben - mint fogalmazott - már a Bizottság által felvetett kérdések megoldását szem előtt tartva értékelte a kialakult helyzetet.
A levél ismerteti a magyar fél által megtett és tervbe vett intézkedéseket, s Orbán Viktor kifejti: bízik abban, hogy a "hatékony és gyors" intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a vitás kérdéseket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárják le.
A kormányfő levelében beszámolt arról, hogy a Bizottság illetékes szolgálatainak állásfoglalása alapján megkezdődött a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosításának előkészítése. A kormány döntésének megfelelően a tervezetet további konzultáció céljából megküldték az Európai Központi Bank, valamint a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy a jogszabály véglegesítése során az ő véleményüket is figyelembe lehessen venni - emlékeztetett a magyar miniszterelnök, utalva arra is, hogy az EU szolgálatait konzultáció céljából még a héten megkeresik. Mint fogalmazott, a jogszabálytervezet tartalmazza a Bizottság által felvetett pontok többségét.
Orbán Viktor azt is jelezte, hogy a még hátralévő kérdések tekintetében a szükséges információkat a megszabott határidőn belül megadják. "Tudatában vagyunk annak, hogy a Bizottság más kérdéseket is felvetett, melyeket a pénzügyi megállapodás előfeltételeként jelölt meg. Biztosíthatom, hogy a Bizottság egyes szolgálatai által felvetett kérdésekkel a magyar hatóságok foglalkozni fognak" - olvasható a magyar miniszterelnök José Manuel Barrosóhoz intézett levelében.
A kormányfő arról is tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy a Velencei Bizottság a magyar kormány kérése alapján március 16-án fog véleményt nyilvánítani egyes felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Mint hozzátette: az előkészítő konzultációk eredménye alapján elindul az érintett magyar jogszabályok módosításának folyamata, és a módosító javaslatokat még aznap benyújtják az Országgyűlésnek. "Meggyőződésünk, hogy a módosításokkal a Reding alelnök levelében megfogalmazott aggodalmakra és a felvetett kérdésekre egyaránt kielégítő válaszok születnek" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ne késsen szükségtelenül az EU-hitelről szóló megállapodásról szóló tárgyalások
Az Adatvédelmi Hatóság ügyére kitérve a miniszterelnök beszámolt arról, hogy a kormány március 9-én már benyújtotta a kérdéses jogszabály módosításáról szóló és a korábbi konzultációk alapján körvonalazódott javaslatot. Utalt arra is, hogy a még fennmaradó kérdések tekintetében a magyar kormány a meghatározott határidőn belül közli majd az álláspontját.
A magyar kormány a megszabott határidőn belül a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban is közli majd a kért információkat - olvasható a José Manuel Barrosónak írt kormányfői levélben.
Orbán Viktor levelében kifejtette: bízik abban, hogy a mindkét fél részéről megvalósuló hatékony és gyors intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a fentiekben említett ügyeket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárjuk le. A magyar kormányfő egyúttal abban is az Európai Bizottság elnökének együttműködését kérte, hogy történjenek meg a szükséges intézkedések a Magyarországgal kötendő elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében, hogy ezzel is "megelőzzék a szükségtelen késlekedést".
Az EU beszigorított Magyarországgal szemben
Brüsszelben múlt szerdán jelentették be, hogy két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében - folytatja az Európai Bizottság a gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a központi bank függetlenségével kapcsolatban pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelyben úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.
Ugyanígy járnak el - szintén további információkat kérnek - az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be.
Giró-Szász András kormányszóvivő a brüsszeli bejelentés után azt közölte, hogy a bizottság Magyarország ellen indított három kötelezettségszegési eljárásának tizenegy kérdéséből kilenc a nemzeti bankra vonatkozott, és mivel a jegybanktörvény ügyében nem folytatódik az eljárás, azt mondhatni, hogy 90 százalékos az egyetértés a testülettel.
Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, múlt szerdán pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.
Most, a második szakaszban - az ügyek sürgető voltára hivatkozva - szintén egy hónapot adtak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.