Emlékezetes, hogy a Sargentini-jelentés összeállításakor a LIBE nem tudott tényfeltáró delegációt küldeni Magyarországra, elsősorban azért, mert az Európai Néppártot (EPP) a vezetőségében képviselő fideszes Gál Kinga hevesen ellenezte azt - olvasható a lap portálján.
Amikor Orbán Viktor 2018. szeptember 11-ikén beszédet mondott a jelentésről rendezett európai parlamenti vitában, nehezményezte, hogy a képviselőtestület anélkül alkotott ítéletet a magyarországi demokrácia állapotáról, hogy a helyszínen tájékozódott volna: "A jelentés bevallja, elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra, vagyis Önök megfelelő tényfeltárás nélkül fognak dönteni" - mondta a kormányfő, de azt elfelejtette hozzátenni, hogy a missziót a Fidesz futtatta zátonyra. Most - ha úgy tetszik: miniszterelnöki kérésre - a parlament pótolja az akkori mulasztást.
Az Európai Bizottság előreláthatólag az év második felében, a július 1-jén hivatalba lépő német EU-elnökség első hónapjaiban fogja közzétenni az első értékelését arról, hogy az egyes tagállamokban hogyan érvényesülnek a jogállam elvei. Didier Reynders igazságügyekért felelős biztos arról is beszámolt az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának keddi ülésén, hogy a jelentés előreláthatólag a bíróságok függetlenségét, a korrupciós helyzetet és a média sokszínűségét fogja górcső alá venni a 27 tagországban.
Az uniós ellenőrző és végrehajtó testület tavaly nyáron jelentette be, hogy úgynevezett éves jogállamisági jelentéseket fog közzétenni, amelyekben összefoglalja a tagországokban tapasztalható fejleményeket, azonosítja a problémákat és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg. Nemzeti döntéshozók és EP-képviselők régóta sürgették, hogy a Bizottság készítsen minden országra kiterjedő, rendszeres értékeléseket a jogállam tiszteletben tartásáról, elkerülendő, hogy kettős mércével és részrehajlással vádolják az egyes tagállamok - például Lengyelország és Magyarország - ellen zajló eljárások miatt.