A magyar miniszterelnök a legnagyobb német cégek vezetői előtt beszélt szerdán. Szóba került a migrációs válság, az infrastruktúra fejlesztése és a gazdaság állapota, valamint a visegrádi négyek helyzete.

"Közép-Európának jelentős hátrányokat kell ledolgoznia az infrastruktúra területén, sok még a tennivaló ezen a téren. Forrásokra van szükségünk az új utak vagy vezetékek építéséhez. Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk" - ismertette az állami hírügynögségnek Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Kapcsolódó

A sajtófőnök beszámolója szerint Orbán Viktor arra is kitért, hogy a visegrádi négyekhez tartozó országok rendkívül dinamikusan növekednek, 2030-ra utolérik a nyugati ipari országokat, és nettó befizetői lesznek az EU költségvetésének. Bár a kormány egyre gyakrabban beszél felzárkózásról, de szakértők szerint elhamarkodottság ezt kijelenteni, mivel az unió többi gazdasága is nő, és az átlagfeletti bővülés egyelőre nem eredményezi, hogy Magyarország utolérné a vezető államokat.

"2030-ban jórészt Németország és a visegrádi országok finanszírozzák majd az Európai Uniót" - vélekedett Orbán Viktor.

A migrációs válság kapcsán a miniszterelnök arról is beszélt, hogy 2018 a népakarat érvényre juttatásának éve kell hogy legyen Európában. Kitért az EU külső határai megvédésének fontosságára is. Erről beszélt a múlt héten Münchenben, amikor a Keresztényszociális Unió (CSU) találkozóján vett részt.

A Welt-Wirtschaftsgipfel (WWG) fórumon részt vevő cégek éves forgalma csaknem 800 milliárd euró, a magyar bruttó hazai termék (GDP) hozzávetőleg hétszerese - hívta fel a figyelmet Havasi Bertalan. Az általuk foglalkoztatottak száma mintegy hárommillió.

A fórum fő szónoka, díszvendége Orbán Viktor volt. A WWG tavalyi vendége Emmanuel Macron francia politikus volt, akit 2016 tavaszán választottak meg Franciaország elnökévé.

A nyitókép forrása: MTI/EPA/Omer Messinger.