"Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik már több száz év óta laktak"; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak, (...) Hungary helps" - fogalmazott a miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián.

Azt mondta, Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportja egy olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit "Európa jelenleg művel". (Össztűz alá vette a világsajtó Magyarországot.)

Azt tesszük, amit a helyi keresztények vezetői szerint tennünk kell, ami az általuk vezetett közösségek számára ma a legfontosabb: segítséget nyújtunk a visszaköltözéshez - emelte ki Orbán Viktor, aki szerint a segítség legjobb módja, hogy az erőforrásokat az üldözött keresztények egyházaihoz juttatják el - írja az MTI.

A legnagyobb veszély

A kormányfő az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett tanácskozáson elmondott beszédét azzal nyitotta, hogy ma nem az európai keresztényüldözésről akar beszélni, amely szerinte "szellemi természetű, kifinomult és rafinált módszerekkel dolgozik, kétségkívül igazságtalan, diszkriminatív, néha fájdalmas és bár jár hátratétellel, azért elviselhető", ugyanakkor nem mérhető össze azzal a "brutális és fizikai" üldöztetéssel, amelyet Afrikában és a Közel-Keleten kell elszenvedni.

A minket fenyegető legnagyobb veszély ma a keresztény gyökereit megtagadó európai elit közömbös, közönyös némasága, pedig a közel-keleti keresztények sorsa rá kellene ébressze Európát arra, hogy az, ami ott történt, bármilyen hitetlen is ma még, velünk is megtörténhet.

A kormányfő kijelentette: tény, hogy a kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása, hiszen ma a világ 108 országában 215 millió keresztény ember szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját, a vallásuk miatt elnyomott öt emberből négy keresztény, és 2015-ben Irakban minden ötödik percben meggyilkoltak egy keresztényt vallási meggyőződése miatt.

Ugyanakkor - folytatta - az is tény, hogy ezekről az eseményekről kevés híradást olvashatunk a nemzetközi sajtóban, és "nagyítóval kell keresnünk" a keresztények kiirtását elítélő politikai megnyilvánulásokat is. Orbán Viktor hangsúlyozta: a világnak meg kell ismernie azokat a bűnöket, amelyeket az elmúlt években a keresztények ellen követtek el, és meg kell értenie, hogy napjaink keresztényüldözései globális folyamatokat jeleznek előre. A világnak meg kell értenie, hogy ma már nem kisebb dolog, mint az európai életforma jövője és a mi identitásunk is kockán forog - nyomatékosított.

Mi vagyunk helyzetben

A kormányfő értékelése szerint bár Magyarország egy európai középállam, most mégis úgy alakult, hogy a magyarok vállalnak kezdeményező szerepet ebben az ügyben. Ennek okát abban látta, hogy bár számos jószándékú és igaz keresztény politikus van Európában, de nincs elég politikai erejük, hogy meggyőződésük szerint cselekedjenek. Magyarország viszont, értékelése szerint olyan stabil ország, ahol kétszer nyert kétharmaddal a kormányt vezető politikai erő, gazdasági hátországa szintén stabil, közgondolkodása pedig egészséges, ami azt jelenti, hogy mi vagyunk abban a helyzetben, hogy a keresztényüldözés ellen szót emeljük.

"Számunkra Európa egy keresztény kontinens, így is szeretnénk megőrizni, ha az egészet nem is tudjuk, legalább azt a szeletét, amit a magyarokra bízott a Jóisten" - fogalmazott.

A kormányfő arra sürgette és kérte Európa politikusait, hogy tegyék félre a "politikai korrekt beszédmódot, az emberi jogi óvatosságot", és tegyenek meg mindent az üldözött keresztények érdekében, ami hatalmukban áll.

Orbán Viktor a magyar kormány keresztényüldözés elleni tevékenységéről szólva felidézte: a kormány 2016-ban a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot hozott létre, valamint azon túl, hogy segítenek helyreállítani a keresztény közösségek házait és templomait, az Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából közösségi házakat is építenek Irakban, Szíriában és Libanonban. Létrehoztak egy speciális ösztöndíjprogramot is az üldözött keresztény családok fiataljai számára, így ők magyarországi tanulmányaik után otthonukba visszatérve közösségük meghatározó és megtartó tagjai lehetnek. Kitért arra is, hogy a dolgoznak egy magyar alapítású egyetem létrehozásán is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közreműködésével.

A kormányfő tájékoztatása szerint az iraki város, Tell-Uszkof megrongált lakóházainak helyreállításához a magyar kormány 580 millió forint támogatást nyújtott, melynek köszönhetően több száz jelenleg belső menekültként élő iraki keresztény család térhet majd vissza otthonába, valamint támogatták az Antióchiai Szír Katolikus, illetve a Szír Ortodox Egyház humanitárius tevékenységét is. Kiemelte azt is: a magyar Országgyűlés valamennyi párt támogatásával közös határozatot fogadott el arról, hogy elítéli a keresztényüldözést, valamint az Iszlám Állam tevékenységét, és felszólítja a nemzetközi büntetőbíróságot, hogy kezdeményezzen eljárást a keresztények legyilkolása miatt.
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet: amikor az üldözött keresztények hazatérését támogatják, valójában egy küldetést teljesítenek, az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét.

Fotó: MTI / Illyés Tibor