A bankunió ügyében áttörés történt, a gazdasági koordináció ügyében azonban csak biztató kezdeményezések voltak - állapította meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben, újságíróknak összegezve a kétnapos EU-csúcstalálkozó gazdasággal kapcsolatos témaköreinek eredményeit.
A bankunióval kapcsolatban kijelentette: az eurózónához tartozó országok olyan rendszert hoztak létre, amely elhárítja annak a veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen viselniük a bankok rossz működése következményeit. Magyarország nem tagja az eurózónának, és még van néhány részletkérdés, amit látni kell majd, hogy a magyar parlament dönthessen arról, csatlakozik-e az ország a bankunióhoz - mondta Orbán.
"Mindenesetre én a pénzügyminisztert már három héttel ezelőtt arra kértem, hogy az itt formálódó bankunióhoz hasonló magyar, tehát nemzeti hatáskörben megszülető bankszanálási törvénytervezetet készítsen elő" - tette hozzá. A kormányfő szerint ugyanis függetlenül attól, hogy Magyarország csatlakozik-e a bankunióhoz, szükség van olyan nemzeti szabályozásra, "amely a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi terheit át lehessen hárítani a választópolgárokra".
A gazdasági koordinációt illetően a következő lépés megtételét ezen a csúcstalálkozón átütemezték, és nem jövő júniusban, hanem majd csak október környékén foglalkoznak újra ezzel a kérdéssel - közölte Orbán Viktor.
"Ez bennünket, magyarokat azért nem érint, mert az eurózóna itt olyan átalakításokat, reformlépéseket akar létrehozni szerződéses formában, amelyeket mi magyarok vagy már megcsináltuk, vagy már a kellős közepén vagyunk" - fogalmazott a miniszterelnök. Felsorolása szerint olyan témák tartoznak ide, mint a szakképzési reform, az egyetemek átalakítása, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, "a munkaerőpiacra való visszalépés, vagyis magyarul a közmunka rendszerének kiépítése". Ezek a reformok az eurózónán belül valamilyen formában kikényszeríthetővé válnának az elképzelések szerint, "ha szabályozással nem megy, akkor szerződéses formában".