Az Európai Unióból érkező pénzzuhatagra és végsőkig lojális parlamenti frakciójára támaszkodva Orbán Viktor magyar miniszterelnök megállíthatatlannak látszik. Félretéve a demokrácia korlátozásával kapcsolatban felmerült kifogásait az Európai Bizottság a múlt hónapban aláírta az új partnerségi megállapodást a budapesti kormánnyal, ami hét év alatt közel 22 milliárd eurós uniós támogatást biztosít az országnak. E mellé jön még 3,45 milliárd euró vidékfejlesztésre.

A GDP a második negyedévben 3,9 százalékkal bővült éves összehasonlításban, az ipari termelés 11,3 százalékkal ugrott meg, az idegenforgalmi bevételek több mint tíz százalékkal nőttek. Az októberi önkormányzati választások meg fogják erősíteni Orbán hatalmát, miután a valaha erős baloldal három részre szakadt, és egyik pártja sem támaszt számottevő kihívást a kormányzó Fidesszel szemben. A hatalomból kiábrándult szavazók inkább a szélsőjobb felé tartanak.

Szerencsétlen videó

Az Economist veszve látja Budapestet is: Falus Ferenc, a baloldal közös főpolgármester-jelöltje nem tud kikerülni elhíresült videójának árnyékából. Még az egyébként a kormánnyal szemben kritikus 444 internetes portál is azt ajánlotta neki, hogy lépjen vissza. Az egyetlen rendelkezésre álló közvélemény-kutatás szerint Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a jobboldali Modern Magyarországért jelöltje népszerűbb nála.

A lap felidézi a magyar kormányfő elhíresült tusnádfürdői beszédét, amelyben jelezte, hogy Magyarország az irányítása alatt illiberális állammá válik és elismerően szólt Oroszországról, Törökországról és Kínáról. Az ország Orbán szerint demokrácia marad, nem utasítja el az olyan jogokat, mint a szólásszabadság, de politikai berendezkedése egy sajátos, nemzeti színezetet ölt.

Razzia

Ezt illusztrálhatta az Ökotárs és más civil szervezetek elleni, rendőrségi házkutatást is magában foglaló hatósági fellépés. Az erődemonstráció fagyos fuvallatként söpört végig a magyar civil szervezeteken. Az EU egy szót sem szólt az ügyről, mondván: az Ökotárs a norvég, izlandi és lichtensteini támogatásokat osztja el. Az EBESZ amerikai vezetőhelyettese azonban azt követelte Budapesttől, hogy fejezze be a civil szervezetek megfélemlítését. Az ügyet szóvá tette Bill Clinton volt és Barack Obama jelenlegi amerikai elnök.

A magyar külügyminisztérium szerint Obama megjegyzése nem a tényeken alapul: Magyarországon 80 ezer civil szervezet működik, amelyek évente 200 milliárd forint állami támogatást kapnak. A kormány nem akarja korlátozni tevékenységüket, de minden Magyarországon tevékenykedő szervezet alávetett a magyar jognak, függetlenül attól, honnan kapja a pénzt.

Hosszú árnyék

Ezzel a háttérrel néz szembe a képviselőkkel az Európai Parlament jövő heti meghallgatásán Navracsics Tibort volt igazságügyi miniszter és miniszterelnök-helyettes, Magyarország jelöltje az Európai Bizottságba. Navracsics, aki Orbán Viktor jobbkeze volt a 2010-től elindult radikális reformok végrehajtásában, az oktatásért felelős biztosi poszt várományosa.

Az oktatást az elmúlt években centralizálták Magyarországon, a valaha neves egyetemek, amelyekről világhírű tudósok kerültek ki, ma nincsenek a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorainak élvonalában. Az ellenzék Orbán komornyikjának minősíti Navracsicsot, aki várhatóan teherként hordozza majd közeli viszonyát volt főnökével brüsszeli pályafutása során.