A 2024-es költségvetési tervezetben 8,7 milliárd forint jut az Egészséges Budapest Programra (EBP), ami 1,3 milliárd forinttal kevesebb, mint amiről a kormány és a főváros 2019-ben megállapodott.

Varga Mihály pénzügyminiszter kedden nyújtotta be a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a védelem költségvetése lesz - jelentette be a tárcavezető az Országházban.

Oktatásra 3434 milliárd forintot szánnak, egészségügyre 3225 milliárd forintot, előbbi 629 milliárd forinttal, utóbbi 424 milliárd forinttal több a 2023-as összegnél. Az oktatási-egészségügyi többletkiadások egy része a pedagógusok és ápolók béremelését szolgálja. Azt mondta Varga Mihály, hogy jövő év tavaszától az egészségügyi szakdolgozók bére eléri majd az orvosok átlagbérének 37 százalékát. 

Az idei évi büdzsében az Egészséges Budapest Programra még 10 milliárd forintot tüntettek fel, de fővárosi politikusok szerint még a 2022-es 10 milliárdot sem fizette ki a kormány Budapestnek.

Jelenleg a kerületi önkormányzatok biztosítják a budapesti szakrendelők fejlesztési forrásainak és működési költségeinek jelentős részét, miközben az Orbán-kormány még mindig nem fizette ki az „Egészséges Budapest Program” keretében megígért 2022-es és idei forrásokat sem a szakrendelők fejlesztésére - közölte áprilisban a Budapesti Képviselők Csoportja.

A kormányzat által „átütemezésnek” nevezett forrásvisszatartás miatt tervezett beruházások csúsztak meg - erről korábban Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka beszélt.

Kiemelte: az EBP-ben lévő állami források rendszere mindig is átláthatatlan volt, és úgy tűnik, igény sincs ennek megváltoztatására, hiszen a kormány nem járult hozzá az Egészséges Budapest program fejlesztését koordináló nonprofit gazdasági társaság megalakításához sem.

Havasi azt mondta: a főváros részéről fontos szempont volt, hogy ne a korábbi forrásokat egészítsék ki, és ne is átcsoportosítás történjen. Bár az arányos rész éves kifizetése nincs kőbe vésve, mégis a korábbi gyakorlat azt volt, hogy hogy számíthattak az évi 10 milliárd forintra.

2020-ban és 2021-ben még jól működött a rendszer, a kormány és a kerületek közösen határozták meg a fejlesztési célokat, és a pénz is megérkezett hozzá.

Gulyás Gergely az ATV-nek adott tavaly december végi interjújában az EBP-ről azt mondta: ha az európai uniós pénzek megjönnek, akkor 2023-ban folytatódni fog az Egészséges Budapest Program.

Miért éppen évi tízmilliárd

A kormány és a főváros 2019-ben az atlétikai világbajnokság támogatásáért cserébe egyezett meg fővárosi járóbeteg-szakrendelők támogatásáról. A megállapodásban az szerepelt, hogy a központi költségvetés 2020–2024 között évi 10 milliárd forinttal, tehát összesen 50 milliárddal támogatja a budapesti kerületek egészségügyi fejlesztéseit az Egészséges Budapest Programban (EBP).

Ezt a pénzt rendelők, járóbeteg-szakellátók felújítására, építésére és diagnosztikai eszközök beszerzésére lehet felhasználni.  Tavaly volt egy kis összezördülés a főváros és kormány között. Karácsony Gergely belengette a vb megvétózását, de a kormány egyértelművé tette, hogy nemcsak az EBP jövőbeni folyósítása hiúsulhat meg, hanem az addig kifizetett milliárdokat is visszakövetelik. De végül az ügy rendeződött – nem lesz vétó, lesz pénz. De nem lett.

Az EBP keretében:

  • 2020-ban 10,4 milliárd forintot,
  • 2021-ben 10,2 milliárd forintot biztosított a kormány a fővárosi egészségügyi alap- és járóbeteg-ellátásának fejlesztésére.

Azóta pedig nem érkezett egy forint sem.

Korábban még Kásler Miklós egészségügyért felelős miniszter beszélt arról többször is, hogy az EBP keretében a főváros és Pest megye egészségügyi intézményeinek fejlesztése áll a fókuszban, a program keretében több centrumkórház, és országos intézet, kórház szakrendelő újulhat meg összesen 700 milliárd forintból.