Orbán Viktor miniszterelnök és kormánypárti képviselőtársai, Semjén Zsolt, Kocsis Máté, Simicskó István és Vejkey Imre előterjesztését - kivételes eljárásban - 124 igen szavazattal, 39 nem ellenében fogadta el a parlament - számolt be az MTI.
A jogszabály alapján a leendő kabinet minisztériumai a következők lesznek: Agrárminisztérium,
- Belügyminisztérium,
- Építési és Beruházási Minisztérium,
- Honvédelmi Minisztérium,
- Igazságügyi Minisztérium,
- Kulturális és Innovációs Minisztérium,
- Külgazdasági és Külügyminisztérium,
- Miniszterelnöki Kabinetiroda,
- Miniszterelnökség,
- Pénzügyminisztérium, valamint
- Technológiai és Ipari Minisztérium.
A törvény szövege szerint a miniszterelnök munkaszervezete a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek része kormányzati igazgatási munkaszervezetként a Miniszterelnöki Kormányiroda.
Az Építési és Beruházási Minisztérium a Miniszterelnökségből történő kiválással jön létre.
Az előző kormányzati ciklusban tíz minisztérium működött. A korábbi tárcák közti jogutódlást a kormány rendeletben határozza majd meg. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az indoklás szerint a kabinet összetételét és szerkezetét az következő négy év feladatai indokolják. ESzerint a A leendő új kormány legfontosabb feladata, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit - olvasható az indoklásban.
Így látják a parlamenti pártok
A kormánytagok nem Magyarország kormányzására, hanem a Magyarország Zrt. irányítására szegődnek, egy neres bizniszkormány jön létre; az új kabinet legkevésbé az emberek szolgálatát akarja ellátni, hanem saját hatalmi szempontjait akarja érvényesíteni és fideszes oligarchák kapzsiságát szolgálja ki - mondta Tordai Bence (Párbeszéd). A politikus azt is hiányolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfői beszédében nem beszélt arról, milyen tervei vannak Magyarország jövőjével kapcsolatban a következő négy, vagy nyolc évben.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot árulkodónak nevezte, mivel a 11 tárcából hat gazdasági, öt hatalmi ügyekkel foglalkozik, semmilyen más témának nincs helye. Önöket kizárólag a hatalom és a pénz érdekli - mondta Tordai, kifogásolva, hogy nem lesz klíma-, szociális ügyekért, oktatásért és egészségügyért felelős minisztérium.
Mellár Tamás (Párbeszéd) a legnyugtalanítóbbnak azt tartotta, hogy az új kormány egyre erőteljesebben nyugatellenes lesz és ez szerinte életveszélyes az országra nézve. Olyan kormány alakul meg, amelynek miniszterei nem politikusok, nem szakértők, hanem kiváló hatalomtechnikusok. Az új kormány egyetlen feladata a válságkezelés lesz. Ezt "megúszhatja" akkor, ha megegyezik a neres vállalkozókkal, hogy kevesebb forrás jut nekik, vagy elfogadtatja a társadalommal, hogy egyre rosszabbak lesznek az életkörülményei - vélekedett Mellár, aki szerint nem lesz Magyarországon szerkezetváltás és felzárkózás.
Akkor lehetne érdemi vitát folytatni a kormány szerkezetéről, ha lehetne tudni, milyen portfóliójuk lesz az egyes tárcáknak - vélekedett Keresztes László Lóránt (LMP), aki szerint problémákat fog okozni a sok hasonló portfólióval rendelkező minisztérium. Azt is firtatta, hova fog az új kormányban tartozni a vízügy, illetve a városi tömegközlekedés. Úgy látta, a nukleáris biztonság, az energiaellátás biztonsága, a magyar emberek és a környezet biztonságának kérdését gazdasági, külpolitikai prioritás alá rendelik. A környezetvédelem gazdasági profitérdekek alá lesz rendelve, a kormány ebből a szempontból négyéves beruházási tervet végrehajtó bizottságként jellemezhető hangoztatta.
Nem személyi kérdésekről szól a kormány összetétele, hanem az a fontos, hogy jövőálló legyen a kormány, vagyis a jövő által tartogatott kihívásokra megfelelő válaszokat adhasson - mondta Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár.
A Magyarország előtt álló kihívások kezelésére Orbán Viktor kormánya nem alkalmas, részben a zavaros struktúra miatt, részben azért, mert olyan kihívás közeleg, amely még sosem volt az elmúlt 32 évben - vélte Fekete-Győr András (Momentum). Úgy fogalmazott: jövőválság van Magyarországon. Bírálta, hogy nincs külön minisztere, "felelőse" az oktatásnak vagy az egészségügynek, valamint azt, hogy hat tárca foglalkozik majd gazdasági kérdésekkel. Szerinte nem jó arra bízni a polgári titkosszolgálatokat és a korrupció ellenőrzését, aki a letelepedésikötvény-bizniszt intézte. Sérelmezte azt is, hogy a honvédelmi tárcát olyan ember vezeti majd, akinek érdekeltségei vannak a hadiiparban.
A miniszterelnöknek joga van olyan kormányszerkezetet kialakítani, amelyet jónak lát - fogalmazott Hiller István (MSZP). Jó dolognak tartja, hogy megszüntetik az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mert szerinte a konstrukció maga volt a probléma. Helyesnek tartotta azt is, hogy van több tárca nélküli pozíció, mert az nagyobb rugalmasságot ad. Szerinte ugyanakkor problémát okoz magának a kormány a számos gazdasági tárcával, a működés ugyanis nehezen lesz koordinálható. Van abban szakmai elképzelés, hogy az oktatás ügye egy tárcához kerüljön. Úgy ítélte meg: azt "nem a belügyhöz tették, hanem Pintér Sándorhoz", mert azt akarták, hogy amit eldöntöttek, az meg is valósuljon.
Olyan struktúrát állít fel a kormány, amelyben a család még említés szinten sem kap helyet - mondta Dúró Dóra (Mi Hazánk). A politikus elképesztő létszámhiányról beszélt az egészségügyben. Kifogásolta, hogy a polgári titkosszolgálatok Rogán Antalhoz kerülnek, az a szolgálat is, amely a kabinetfőnökét érintettnek találta "a végrehajtó maffiával kapcsolatos bűnszervezetben". Szerinte ez azt mutatja, hogy semmilyen szakmaiságra nem lehet számítani.
A következő négy évben komoly kihívások várnak Magyarországra, hiszen a háború miatt recesszió alakult ki, az energiaárak elszabadultak, az élelmiszeripar területén hiány lehet, az infláció pedig mindenkit érint. Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy családok támogatása, a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása, és Magyarország biztonságának megőrzése ilyen nehéz körülmények között is a kormány legfőbb célkitűzései közé tartozik. A törvényjavaslat azt szolgálja, hogy ezt a munkát a legjobb tudása szerint el tudja végezni a kormány - állapította meg Láng Zsolt, a Fidesz vezérszónoka.
A kormányzati struktúráról szóló törvényjavaslat a "törvénytelen és erkölcstelen kormányzás folytatását szolgálja" és nem a haza érdekét, ezért nem támogatják az előterjesztés elfogadását - vélekedett Arató Gergely, a DK vezérszónoka, aki önálló környezetvédelmi és klímaügyi, oktatási és egészségügyi tárca felállítása mellett érvelt.
A beterjesztett törvényjavaslat nem felel meg azoknak a kihívásoknak, amelyekre a kormányzati struktúrát építették. A honvédelmi tárcának eddig olyan vezetője volt, aki önmaga is a honvédelemből érkezett és a professzionalizmust képviselte, most viszont "valaki bizniszemberre" bízzák a honvédelem ügyét - mondta Lukács László György (Jobbik). Emellett hiányolta az önálló minisztériumot az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területén is - derül ki a MTI beszámolójából.