A kormányfő azt írta José Manuel Barrosónak, hogy a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról - olvasható a Miniszterelnökség által a kormany.hu oldalon közzétett levélben, ahol a teljes, angol nyelvű verzió is fent van.

A megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembe vételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire - írta Orbán, aki szerint Magyarország tisztában van azzal, hogy tájékoztatnia kell a bizottságot, és időben eleget is tesz e kötelezettségének.

A miniszterelnök úgy véli: az energiaárak emelkedése aggodalomra ad okot nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban. Erről szólt az EB január 22-én kiadott közleménye is, és az elmúlt három évben az Európai Tanács több ülésén is felmerült, hogy az energiaellátás, a diverzifikáció és az éghajlatváltozás kérdésében európai együttműködésre van szükség. Ennek szellemében tájékoztatta a kormányfő a bizottság vezetőjét a paksi bővítésről.

A magyar kormány tavaly decemberben tájékoztatta Brüsszelt a paksi bővítésről

A magyar kormány tavaly novemberben és decemberben tájékoztatta az Európai Bizottságot az atomenergia békés célú felhasználása terén az Oroszországi Föderációval készülő nemzetközi együttműködési szerződésről - a dokumentum a kormány honlapján olvasható.
Lázár János államtitkár az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó szerződés 103-as cikkelye értelmében 2013. december 10-én keltezett levélben tájékoztatta Günther Oettingert, az Európai Bizottság energiaügyi biztosát az Oroszországi Föderációval kidolgozott nemzetközi szerződés tervezetéről.
A levélben Lázár János emlékeztette az energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány 2013. november 26-án tájékoztatta az Európai Bizottságot arról a szándékáról, hogy együttműködési szerződést kíván kötni az Oroszországi Föderáció kormányával.
A szerződéstervezet az Oroszországi Föderációval folytatott komplex és konstruktív tárgyalások eredményeképpen az Európai Bizottság ajánlásait figyelembe véve jött létre - tájékoztatta levelében Lázár János az energiaügyi biztost, hozzátéve, hogy a felek hamarosan aláírják a szerződést.

Magyarország áramszükségletének 40 százalékát fedezi a paksi atomerőmű. Az első reaktort 1982-ben állították működésbe, és úgy tervezték, hogy 30 évig üzemel. Bár jelenleg dolgoznak azon, hogy 20 évvel növeljék a reaktorok élettartamát, hosszú távú megoldásra van szükség. A magyar kormány több lehetőséget fontolóra véve úgy döntött, hogy az ország hosszú távú energiabiztonságát egy összetett, magyar-orosz kormányközi megállapodással szavatolja. Ez biztonsági szempontból is a legjobb megoldás, mert jelenleg is orosz reaktorok működnek Pakson - írta a kormányfő, aki szerint évtizedek óta sikeresen a két ország együttműködése a fűtőanyag-ellátásban és az elhasznált fűtőanyag kezelésében is.

A kormányközi megállapodás tervezetét az Euratom szerződés 103. cikke szerinti kötelezettségnek eleget téve a bizottság rendelkezésére bocsátották tavaly decemberben. Mivel a bizottság nem emelt kifogást a dokumentummal szemben, a magyar kormány januárban aláírta az egyezményt.

A megállapodás két új reaktor építéséről, a fűtőanyag biztosításáról és a használt fűtőanyag visszavételéről szól. E költségek fedezésére az orosz állam hitelt nyújt. Jelenleg még folynak az egyeztetések a pénzügyi feltételek néhány részletéről - írta Orbán. Az orosz állami cég, a Roszatom felel a paksi munkálatokért, de amennyiben valamely feladat végrehajtását nem tudja megoldani, az orosz fél nyílt és diszkriminációtól mentes pályázatot ír ki.

Brüsszel tájékoztatása - Jávor már érti

A kormány továbbra is azt állítja, hogy az EU-tól nem érkezett kifogás a Putyin-Orbán atommegállapodással kapcsolatban, az Európai Bizottság viszont az Energiaklub adatkérésére azt közölte, hogy hivatalosan semmit sem tudnak a beruházásról, így állást sem foglalhattak róla - írta mai közleményében Jávor Benedek, az Együtt-PM országgyűlési képviselője. A politikus szerint a két nézőpont között nincs feloldhatatlan ellentét, ám a valóság a brüsszeli verzióhoz áll közelebb.

Az uniós tagállamok nukleáris együttműködését és az atomenergia békés felhasználását szabályozó Euratom-szerződés alapján egy nukleáris beruházásba fogó tagországnak többféle uniós kötelezettsége is van. Amennyiben olyan szerződést köt, amelynek az EU-n kívüli ország is részese, akkor erről a tényről, illetve a megállapodás tartalmáról az Euratom 103-as cikkelye alapján előzetesen tájékoztatnia kell a bizottságot. Ez a tájékoztatás megtörtént, és Jávor tudomása szerint Brüsszelből valóban nem érkezett kifogás azzal kapcsolatban, hogy a Roszatomot - amellyel az európai nukleáris nagyvállalatok többségének stratégiai együttműködése van - a magyar fél bevonja a paksi projektbe.

Minden atomerőmű-építésre vonatkozik ugyanakkor, hogy a konkrét beruházási paramétereket - technológia, finanszírozás, az energiapiacra gyakorolt hatás - az Euratom Szerződés 41. cikkelye alapján, egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon be kell jelentenie a EB-nek, és Brüsszel adott esetben változtatásokat kérhet, kifogásokat illetve tilalmakat fogalmazhat meg a beruházási elképzeléssel kapcsolatban. Ez utóbbi procedúra tekinthető a beruházási projekt európai engedélyezési eljárásának, és tény, hogy a magyar kormány anélkül állapodott meg minden fontos részletről az oroszokkal, hogy ennek a bejelentési és jóváhagyáskérési kötelezettségének eleget tett volna.

Az EB tehát teljes joggal állítja, hogy Magyarország részéről nem érkezett hozzá hivatalos megkeresés a paksi bővítési beruházásról - aminek még súlyos jogi következményei lehetnek -, viszont az Orbán-kormány azon állítása, hogy Brüsszel szerint a bővítési konstrukció problémamentes, minden valóságalapot nélkülöz, és kizárólag a magyar közvélemény megtévesztésére szolgál - véli az ellenzéki politikus.