Az EP plenáris ülése a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el.

A halálbüntetés magyarországi bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel és az Alapvető Jogok Chartájával, áll az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában. A képviselők bírálták a magyar kormány által elindított "felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlanˮ nyilvános konzultációját. Az EP a magyarországi helyzet mielőbbi értékelését várja az Európai Bizottságtól (EB), továbbá egy uniós szintű, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok állapotának éves felmérésére alkalmas mechanizmus létrehozását is sürgette - derül ki az EP közleményéből.

A május 19-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke részvételével lezajlott vitát lezáró állásfoglalásban a képviselők elítélték Orbán Viktor többször elhangzott nyilatkozatát a halálbüntetés magyarországi bevezetésének lehetőségéről, és hangsúlyozzák: a miniszterelnök feladata, hogy "jó példával járjon előlˮ.

Halálbüntetés

A halálbüntetés "nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékeiˮ, jelentették ki a képviselők, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése "a szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené". Az állásfoglalás kiemeli: az uniós szabályok megsértése az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkében leírt eljárást vonja maga után, amelynek eredménye a tanácsi szavazati jog megvonása is lehet.

A migrációs kérdőív

A képviselők a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos nyilvános konzultációját és az ahhoz kapcsolódó országos plakátkampányt is bírálták. Bár "a nyilvános konzultáció fontos és értékes eszköz lehet a kormányok számára, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek élvezik a lakosság támogatásátˮ, de a magyar konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, továbbá elfogult és közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok között.

Hatékonyabb ellenőrzést!

A képviselők felkérik az Európai Bizottságot, hogy "haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárásátˮ, és 2015 szeptemberéig számoljon be arról, hogy Magyarország megsértette-e az EU alapértékeit.

A bizottságnak emellett egy olyan mechanizmusra vonatkozó javaslattal is elő kellene állnia, amely az egész EU-ban vizsgálná a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állapotát. Az EB ennek segítségével tartathatná be a tagállamok által az Alapvető Jogok Chartájában és az Európai Unióról szóló szerződésekben vállaltakat - vélik a képviselők. Az EP felkérte az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságot, hogy az év végéig egy, az Európai Parlament egésze által is megszavazandó nem jogalkotási állásfoglalással járuljon hozzá az EB munkájához.

A fenti szavazás előzménye volt, hogy Orbán Viktor április 28-án kijelentette, napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Ezután az EP elnöke, Martin Schulz április 30-án a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést követő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Orbán biztosította arról, hogy a magyar kormánynak nincsenek a halálbüntetés bevezetésére vonatkozó tervei, illetve hogy a magyar kormány tiszteletben tartja az Európai Unió szerződéseit és jogszabályait. Egy nappal később, május 1-jén azonban Orbán a magyar közszolgálati rádióban már arról beszélt, hogy az uniós tilalmat elvetve tagállami szinten kellene dönteni a halálbüntetés bevezetéséről. Egy június 4-i nyilatkozatban a miniszterelnök ismét kijelentette: Magyarország nem szándékozik bevezetni a halálbüntetést.

A bevándorlással kapcsolatos úgynevezett nemzeti konzultációt májusban indította el a kormány - emlékeztet az EP közleménye. Azután, hogy a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit és a parlament elnökét tömörítő elnökök értekezlete a magyarországi helyzet sürgős megvitatására kérte fel a testületet, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága a kérdéskört május 7-én vitatta meg.

Így reagáltak a pártok

A Fidesz második Tavares-jelentésnek tartja a magyarországi helyzetről szóló, az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott határozatot, ugyanakkor üdvözli, hogy az Európai Néppárt kiállt a magyar kormánypárt mellett - mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő. "A második Tavares-jelentést (...) úgy sikerült elfogadni, hogy összefogtak a liberálisok, baloldaliak, zöldek, kommunisták", és így többségbe kerültek, hiába a néppárté a legnagyobb frakció az EP-ben - mondta Gulyás, aki szerint nem igazolódott be az "a magyar baloldalon megfogalmazott remény", hogy a néppárt kihátrált volna a Fidesz álláspontja mögül. "A néppárt kiállását egyértelműen üdvözöljük" - jelentette ki. Gulyás továbbá közölte: a magyar kormány álláspontja világos, bevándorlásellenes, szemben a bevándorláspárti európai baloldaléval.

A Fidesz országgyűlési képviselője úgy összegzett, hogy a most elfogadott határozatnak "semmilyen jogi kötőereje, ilyen értelemben jelentősége nincsen, ugyanolyan politikai deklarációval van dolgunk, mint amilyennel a Tavares-jelentés során már találkoztunk". (A Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített, az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést két évvel ezelőtt fogadta el az EP.)

Szanyi Tibor és Ujhelyi István, az MSZP két EP-képviselője azt hangoztatta közös közleményében, hogy "beteljesült az Orbán-kormány európai elszigetelődése", és "az EP méltó, elvszerű, egyben határozott választ adott Orbán Viktor provokációjára". Szanyi és Ujhelyi szerint Orbán Viktor miniszterelnök - a demokrácia és az EU alapértékeibe gázoló megnyilvánulásaival, a halálbüntetés tematizálása és a migráció, valamint a nemzetközi terrorizmus összekapcsolása révén, majd cinikus módon mindezért az EU hibáztatása okán - önmagát tette az EP napirendjére. "Az EU nem hagyhatja szó nélkül az európai értékek gyalázását, politikai számításból az egyik tagállam kormánya, kormányfője felelőtlen, populista visszaélését a politikai szélsőséggel, idegenellenességgel, gyűlöletkeltéssel" - olvasható az MSZP közleményében.

Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK két EP-képviselője úgy fogalmazott közös közleményében, hogy az Európai Parlament meggyőző fölénnyel, a néppárti képviselők egy részének támogatásával fogadta el azt a határozatot, amely elítéli a magyar kormány halálbüntetést pártoló politikáját, valamint az idegengyűlölő nemzeti konzultációt és plakátkampányt. A DK-képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az EP olyan vizsgálati eljárás megindítását kérte az Európai Bizottságtól, amelynek eredményeképpen sor kerülhet az uniós szerződés 7. cikkelyének alkalmazására, amely akár a magyar kormány szavazati jogának a felfüggesztését is jelentheti.

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője úgy értékelte a szavazás kimenetelét, hogy "az Európai Unió nem tartja tiszteletben a saját értékeit, a véleménynyilvánítás szabadságát". Szerinte ugyanis a miniszterelnök által felvetett kérdésekkel, az ahhoz kapcsolódó társadalmi konzultáció módjával lehet nem egyetérteni, de az semmiképpen nem jelenti uniós értékek olyan megsértését, ami indokolta volna az ügy napirendre vételét. Ezért - tette hozzá Balczó - a Jobbik képviselői elutasították a javaslatot. A jobbikos EP-képviselő kiemelte, hogy az EP-határozatnak konkrét következményei nincsenek. Szerinte "az egész színjáték a hazai média tolmácsolásában azt kívánja bizonyítani, hogy Orbán Viktor milyen elszántan védte meg, nem csupán önmagát és kormányát, hanem Magyarországot a méltatlan támadással szemben".