Orbán: megtámadták az EU-t, mi sem vagyunk biztonságban

A magyar kormányfő parlamenti beszédében először ismét kifejezte Magyarország részvétét Franciaországnak, majd idézte Francois Hollande francia államfőt, aki szerint ami Párizsban történt, az háborús tett. Orbán Viktor szerint azonban nemcsak a francia nép áll háborúban. Franciaország az EU tagja, innen nézve Párizsban az EU-t támadták meg, amelynek Magyarország is tagja, így "ez a mi ügyünk is" - hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: ami pénteken történt Párizsban, az megtörténhet más helyeken is Európa-szerte, "mi sem vagyunk biztonságban" - tudósított az MTI.

Orbán Viktor értékelése szerint az EU sodródik, gyenge, bizonytalan és bénult. "Mi úgy érezzük, hogy Európa léte a tét" - mondta -, Brüsszel azonban rossz üzeneteket, újabb és újabb meghívókat küld a migránsoknak ahelyett, hogy becsületesen megüzenné: itt egyáltalán nem az várja őket, amire számítanak.

Orbán tudja, mit tudnak a terroristák és az EU vezetői

A kormányfő szerint bebizonyosodott, hogy a terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják fel a népvándorlást, hogy elvegyüljenek az otthonukat a jobb élet reményében elhagyó emberek tömegében. Európa összes vezetője tudott a veszélyről - folytatta -, a görögök régen megmondták: nem zárható ki dzsihadisták érkezése. Arra is kitért: a bevándorlók olyan területekről érkeznek, ahol európai államok katonai akciókat hajtanak végre. "Nem gondoljuk, hogy mindeni, aki onnan jön, terrorista, de senki sem tudja megmondani, hány terrorista érkezett a migránsok között eddig, hányan vannak már itt, hányan érkeznek még nap mint nap" - fejtette ki. A kormányfő szerint a más földrészekről érkezők tömeges betelepülése veszélyt jelent a kultúránkra, az életformánkra, a szokásainkra, a hagyományainkra.

Orbán ismét bírálta a kötelező betelepítési kvótát, amely szerinte "nem Európa", éles ellentétben áll az európai szellemmel, értelmetlen, mert nem megoldja, hanem súlyosbítja a válságot, meghívót jelent a migránsoknak. Rámutatott: az európai országok a gyorsan növekvő nyomás miatt vissza fogják állítani az EU-n belüli határaikat, ami idővel a schengeni rendszer végét jelentheti. Kijelentette: "a terrortámadás fényében most már Brüsszel végképp nem vitathatja el, hogy a tagállamoknak joguk van megvédeni magukat, ugyanis a kötelező betelepítési kvóta azért veszélyes, mert szétterítené a terrorizmust Európában".

A miniszterelnök új Európa-politikát szorgalmazott, azt javasolva, hogy "felejtsük el a politikai korrektséget", és "négy magától értetődő parancsolat" alapján gondolják újra a kontinens politikáját: meg kell védeni az EU külső határait, a kultúránkat, a gazdasági érdekeinket, és meg kell adni a jogot az embereknek, hogy befolyásolhassák az európai döntéseket.

Nem tétlenkedtek a belgák és a franciák

Nagy erőkkel vonult ki a belga rendőrség hétfő délelőtt Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületébe, az akció célja a pénteki párizsi vérengzésekkel összefüggésben körözött Salah Abdeslam elfogása - erősítette meg a belga szövetségi ügyészség a francia nyelvű belga közszolgálati televízió híradása szerint. A hatóságok délelőtt egy embert őrizetbe vettek, de ő nem Abdeslam volt, őt nem tudták elfogni. Ezt követően a rendőrök egy utcát lezártak, egy épületet körülvettek, és hangosbeszélőn szólították fel a bent lévőket, hogy működjenek együtt.

A múlt heti párizsi merényletek két újabb elkövetőjét azonosították a francia hatóságok, köztük azt is, akinél Görögországban regisztrált szíriai útlevelet találtak - közölte hétfőn Francois Molins párizsi főügyész. A Stade de France nemzeti stadion közelében meghalt terrorista ujjlenyomata megegyezik annak az embernek az ujjlenyomatával, akit Görögországban regisztráltak az útlevél tulajdonosaként, de a dokumentum hitelességét a főügyész továbbra sem tudta megerősíteni. A férfi Szerbiában menedékkérelmet nyújtott be, Horvátországban is regisztrálták, utána nyoma veszett. Az útlevélben szereplő név ismeretlen a terrorelhárítási szervek számára, a terrorista valódi nevét és állampolgárságát egyelőre nem közölték.

A másik azonosított merénylőt Samy Amimournak hívják, ő a Bataclan koncertterembe behatolt terrorkommandó tagja volt, és a rendőri ostrom kezdetén felrobbantotta magát. Francia állampolgár, 28 éves, és Párizs közelében, Drancyban született. 2012 óta ismert volt a terrorelhárítási szervek számára, és 2013 óta nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene. Három családtagját őrizetbe vették hétfőn reggel. Tőlük tudták meg a hatóságok, hogy a férfi két évvel ezelőtt Szíriában járt.

Eddig öt merénylőt azonosítottak a szombatra virradó éjjel párhuzamosan hat helyszínen elkövetett párizsi merényletsorozatban. A Párizstól északra fekvő Saint-Denis-ben lévő Stade de France stadion közelében három öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, a szíriai útlevéllel rendelkező emberen kívül vasárnap már egy terroristát azonosítottak a hatóságok. Őt Bilal Hadfinak hívják, Belgiumban élt, s a Washington Post által idézett európai titkosszolgálati források szerint harcolt az Iszlám Állam dzsihadista szervezet soraiban.

A Stade de France elleni merényletkísérlettel párhuzamosan Párizs belvárosában két másik terrorkommandó hajtott végre támadásokat. A Bataclan koncertterembe legalább három merénylő hatolt be, közülük egyet a rendőrök öltek meg, ketten felrobbantották magukat. A szombaton elsőként azonosított, algériai gyökerekkel rendelkező, de már Franciaországban született 29 éves Ismail Omar Mostefai a Bataclant megtámadó terroristák egyike volt.

A harmadik terrorkommandó hajtotta végre az utcai lövöldözéseket három helyszínen, ahol bárok és éttermek teraszain ülő embereket öltek meg. Köztük lehetett a szökésben lévő - a friss sajtóhírek szerint a hétfő délelőtti belga rendőrségi akció célpontja - a 26 éves francia vagy belga állampolgárságú Salah Abdeslam, aki ellen Belgium nemzetközi elfogató parancsot adott ki, és a francia rendőrség is körözi. Bátyja, a 31 éves Ibrahim Abdeslam a francia rendőrség szerint a boulevard Voltaire-en, belga források szerint a Bataclanban robbantotta fel magát. Harmadik testvérüket Belgiumban őrizetbe vették a belga hatóságok. A francia sajtó szerint feltételezhető, hogy az utcai lövöldözéseknek volt még egy elkövetője, aki szintén szökésben van, de ezt a rendőrség nem erősítette meg.

 

A merényletek kitervelőjét is keresik

Egy belga állampolgárságú férfi, név szerint Abdelhamid Abaaud-t gyanúsítják merényletek kitervelésével és támogatásával. A 27 éves férfi az Iszlám Állam dzsihadista szervezet "egyik legaktívabb hóhéra" Szíriában a rádió szerint, és Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű negyedéből származik, ahol a belga ügyészség vasárnap hét embert előállított.  A neve januárban már egy Belgiumban meghiúsított merényletsorozat kapcsán felmerült, akkor is a támadások megrendelőjeként és finanszírozójaként jelölték meg a hatóságok. A mobiltelefonját akkor Görögországban azonosították be. (Az RTL megjegyzi, hogy a párizsi Stade de France közelében végrehajtott támadás egyik öngyilkos merénylőjénél talált szíriai útlevelet is Görögországban regisztrálták.) Az RTL szerint a hatóságok nem tudják, hogy Abdelhamid Abaaud - aki 13 éves öccsét is besorozta a terrorszervezetbe, és a saját kezével is több embert megölt - jelenleg hol tartózkodik.

További támadásokat terveznek a szélsőségesek

Manuel Valls francia miniszterelnök ugyanennek a rádiónak nyilatkozva arra figyelmeztetett: a hatóságoknak tudomásuk van róla, hogy szélsőségesek további terrortámadásokra készülnek Franciaországban és Európa más országaiban az elkövetkező napokban-hetekben. A francia hírszerzés nyár óta több támadást hiúsított meg. A kormányfő jelezte, hogy a pénteken kihirdetett rendkívüli állapotnak köszönhetően 150 házkutatást tartott a francia rendőrség franciaországi iszlamista körökben.

Lyonban fegyvereket foglaltak le, köztük egy rakéta-sorozatvetőt, golyóálló mellényeket, több pisztolyt és kalasnyikovot, valamint öt embert előállítottak. A Lyon körüli agglomerációban és Grenoble-ban mintegy 13 helyen volt házkutatás. Rendőrségi források szerint az őrizetbe vett személyek nem feltétlenül terroristák, hanem inkább olyan bűnözők, akik fegyverekkel kereskednek. Toulouse-ban legalább három embert vettek őrizetbe hétfőre virradó éjjel az ügyészség szerint, amely jelezte, hogy ennek az akciónak nem volt közvetlen köze a párizsi merényletekhez, hanem egy terrorelhárítási akciót indítottak a titkosszolgálatok. A toulouse-i házkutatások során egy fegyvert és kábítószert foglaltak le.

Hosszú, nehéz háború lesz

"Sokáig fogunk ebben a fenyegetettségben élni, fel kell készülni rá. Hazánkra, hasonlóan más európai államokhoz, lecsaphatnak a következő napokban és hetekben" - fogalmazott Manuel Valls. "Tudomásunk van arról, hogy támadások készülnek nem csak Franciaország, hanem más európai országok ellen is" - tette hozzá.

Manuel Valls szerint merényletsorozatot "Szíriából szervezték és tervezték meg". "Az Iszlám Állam elleni háborút mindenekelőtt Szíriában és Irakban kell lefolytatni. Líbiában is történnek dolgok, mert az Iszlám Állam ott is jelen van. Ezért mondom azt, hogy ez olyan háború, amely hosszú és nehéz lesz" - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Valls arra kérte a franciákat, hogy legyenek nagyon óvatosak. "Igen, mindenki változtatni fog a viselkedésén a terrorveszély miatt" - hangsúlyozta a kormányfő.

"Ez az új háború Franciaországban természetesen nem egy hagyományos háború. Sajátos viselkedést, széles látókört, mobilizációt követel, és nagyon nagy óvatosságot, a helyzet biztos kezelését, hidegvért" - mondta a miniszterelnök. "Az Iszlám Állam nem nyerheti meg ezt a háborút velünk szemben, de ez a terrorszervezet a meggyengítésünkre törekszik és arra, hogy megosszon minket azért, hogy kijátssza a franciákat egymás ellen. Soha nem volt még annyira elengedhetetlen a nemzeti egység, mint most" - vélte Manuel Valls.

Amerikai kéminformációk segítették a francia légitámadást

Az Egyesült Államok hírszerzési információkat osztott meg Franciaországgal a Párizs által az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet észak-szíriai székhelye, Rakka ellen vasárnap elrendelt légitámadás előtt - közölte a The Daily Beast című online hírmagazinnal egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselő. Az illetékes hozzáfűzte: ez nem jelenti azt, hogy a franciákat is be kívánnák vonni az "öt szem" elnevezésű hírszerzési együttműködésbe, amely az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland között alakult ki. Szavai szerint az elmúlt hetekben jelentősen javult az amerikai hírszerzési tevékenység eredményessége Irakban és Szíriában, aminek nyomán várhatóan intenzívebbé válnak majd a légicsapások.

Azzal az iraki bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint Bagdad előre figyelmeztette Washingtont és Párizst egy készülő terrortámadásra, azt mondta, hogy nem konkrét fenyegetésekre vonatkozó jelzések napi rendszerességgel futnak be az illetékes szervekhez.

Egy másik, szintén a neve elhallgatását kérő washingtoni kormányzati forrás a magazinnak kijelentette: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a párizsi terrortámadások mögött valóban az Iszlám Állam áll. Azt ugyanakkor nem állította, hogy a merényleteket Szíriában tervelték volna ki, s hogy azokat az IÁ vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi "emír" is jóváhagyta volna.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elkövetők segítséget kaphattak más, hasonló beállítottságú csoportoktól, amelyek "az al-Kaidához vagy más szélsőséges szervezetekhez hasonló szakértelemmel" rendelkeznek. A kijelentés azért figyelemre méltó, mert az IÁ és az al-Kaida egymás riválisaként lép fel a szélsőséges iszlamista irányzatok világában.

Cameron: hét nagy-britanniai támadást sikerült meghiúsítani

A párizsi merényletek nyomán a brit kormány jelentősen bővíti a brit titkosszolgálatok létszámát és finanszírozását, emellett alapjaiban újratervezi a repülésbiztonsági intézkedéseket is - jelentette be hétfőn a brit kormányfő hivatala. David Cameron miniszterelnök a Downing Street bejelentése után nem sokkal, a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a brit elhárító szolgálatok az elmúlt fél évben hét nagy-britanniai terrortámadási terv végrehajtását hiúsították meg. A Downing Street hétfői sajtóközleménye szerint a brit elhárítás (MI5), a külső hírszerzés (MI6) és az elektronikus kommunikáció lehallgatására szakosodott figyelőszolgálat (GCHQ) összesen 1900 új ügynököt vehet fel, ami 15 százalékos létszámbővítésnek felel meg. A három szolgálatnál jelenleg 12 700-an dolgoznak.

A brit kormány emellett alapvető változtatásokat tervez a polgári repülés biztonságának növelésére is az Egyiptomban lezuhant orosz utasszállító repülőgép katasztrófája nyomán. A Downing Street hétfői közleménye megerősíti, hogy a brit kormány meggyőződése szerint a Sarm-es-Sejk egyiptomi üdülőhelyről felszállt orosz Airbus A321-es fedélzetén pokolgép robbant, és "jelentős a valószínűsége" annak, hogy ezt a merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet követte el.

A brit miniszterelnöki hivatal szerint brit repülési szakértők a következő két hónapban felmérik több közel-keleti és észak-afrikai repülőtér biztonsági helyzetét. A brit repülőtereken máris pótlólagos biztonsági intézkedéseket vezettek be, de ezeket most újra megvizsgálják, annak megítélésére, hogy elégségesek-e - áll a közleményben.

A Downing Street szerint a kormány várhatóan a kétszeresére emeli a repülésbiztonsági intézkedésekre fordított költségvetési forrásokat, amelyek jelenlegi összege évente 9 millió font (4 milliárd forint).