Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarországból, amelyet lepusztult verdaként vett át, versenyautó lett kormányzása alatt, ezért újabb négy évre felhatalmazást kért a vezetésre hét végi nagygyűlésén - tudósít a budapesti eseményről a Wall Street Journal (WSJ). Orbán, aki a várakozások szerint meg is kapja a bizalmat a választátóktól, olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek miatt gyakran összeakasztotta a bajuszát az EU-val, miközben (a Paks II. megállapodással) szorosabbra fűzte Magyarország viszonyát Oroszországgal.

Hogy elkerülje a népszerűtlen pénzügyi megszorító intézkedéseket különadókat vetett ki egyes ágazatokra, azokra, amelyek domináns szereplői külföldi vállalatok. A bankokat az Európai Unió legmagasabb adójával terhelték meg. A gazdasággal kapcsolatos nézeteltérések miatt a magyar kormány megszakította kapcsolatát a Nemzetközi Valutaalappal.

Kapcsolódó

25 évvel ezelőtt

A WSJ emlékeztet arra, hogy Orbán 1989-ben ugyanezen a helyen (a Hősök terén) fogalmazta meg először nyíltan 1956 óta azt a követelést, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról. Ezzel került be a magyar politikai elitbe. A Fidesz a 2002-es választások előtt, amit szintén kormányzó pártként várt, győzelemre állt a közvélemény-kutatások szerint, ám végül vesztett akkori kihívóival szemben.

A WSJ Orbán korábbi kijelentése alapján arra következtet, hogy fenntartanák bizonyos vállalatok magas adóit. Magyar kézbe vennék a jelenleg külföldi dominanciájú bankszektor legalább felét, mérsékelnék a vállalatok energiaköltségeit is és a tervek szerin nonprofittá tennék az energiaszolgáltatást. (Ez utóbbi egyes kormány közeli szakértők szerint azt jelentené, hogy a nyereséget teljes egészében visszaforgatnák a fenntartásba és a fejlesztésbe - a szerk.)

Köztársaság

Magyarország államosította a kötelező magánnyugdíjpénztárakat, bevezette Európa legmagasabb bankadóját, hogy csökkentse a magyar államadósságot, ami a legmagasabb a kelet-közép-európai országok összehasonlításában - írja a Bloomberg. (Ez most a GDP arányában lényegében azon a szinten áll, mint négy éve - a szerk.) Orbán vitába keveredett Brüsszellel a demokratikus fékek és ellensúlyok csorbítása miatt és közelebb húzta Magyarországot Oroszországhoz.

Az ellenzéki tudósításról szóló nagygyűlésen elhangzottak közül kiemeli Bajndai Gordon, az Együtt-PM vezetője megjegyzését, miszerint a közvélemény-kutatásokat - amelyek kétszeres Fidesz-fölényt mutatnak a baloldali-liberális-zöld ellenzékkel szemben - nem kell készpénznek venni, mert azok módszereit demokratikus viszonyokra találták ki. Az egyik tüntető, egy az építőiparban dolgozó vállalkozó úgy véli, Orbánnál kevésbé megosztó vezetőre lenne szüksége Magyarországnak, de elismeri, hogy az ellenzéknek alig van reménye a regnáló kormányfő leváltására.

Mesterházy Attila az ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje - aki Orbánt Vlagyimir Putyin orosz államfő pincsikutyájának minősítette - azt ígérte támogatóiknak, hogy ha győznek visszaállítják Magyarországon a köztársaságot. Helyrebillentik a súlyok és ellensúlyok rendszerét, illetve a sajtószabadságot, megerősítik Magyarország és az Európai Unió kapcsolatait. Új munkahelyeket és a külföldi közvetlen működőtőke-befektetések felpörgetését is ígérik, amelytől a gazdasági növekedés felgyorsulását várják.