Orbán Viktor bejelentette: a kormány keddi döntésével Magyarország államadóssága egy lépésben, 1340 milliárd forinttal a hazai össztermék (GDP) 81 százalékáról 77 százalékára csökken. A kormányfő reggel, még a kormány ülése előtt beszélt arról az MR1-Kossuth Rádióban, hogy a magán-nyugdíjpénztári átalakításból származó forrásokkal csökkenti a kabinet az államadósságot, és akkor szólt arról is, hogy a tervek szerint ősz elején lesz még egy nagyobb adósságcsökkentő lépés.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a keddi késői londoni kereskedésben 270 bázispont környékén járt az előző esti, 290 bázisponthoz közeli árazások után.
A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most hozzávetőleg 270 ezer euró minden tízmillió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 20 ezer euróval olcsóbb, mint egy nappal korábban.

A súlyos adóssággondokkal küszködő Görögország szuverén CDS-tranzakcióinak díjszabása kedden valamivel 1900 bázispont - vagyis tízmillió euró görög adósságra középárfolyamon 1,9 millió euró - felett mozgott, így e mércén mérve a londoni piac jelenleg hétszer kockázatosabb adósnak tartja az euróövezeti tag Görögországot, mint Magyarországot.
Londoni felzárkózó piaci elemzők ugyanakkor a várható hosszú távú finanszírozási hatásokra is felhívták a figyelmet keddi kommentárjaikban.

Neil Shearing, a Capital Economics, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi elemző központ vezető felzárkózó térségi közgazdásza az MTI-nek úgy fogalmazott: "nem könyvelési trükkről van szó", vagyis a bejelentett intézkedések ténylegesen csökkentik a GDP-arányos államadósság-rátát. Shearing ezzel együtt úgy vélekedett, hogy egy olyan idősödő társadalom esetében, mint amilyen Magyarország is, az állam által működtetett társadalombiztosítási alapú nyugdíjrendszerben az államra az idő múlásával egyre nagyobb nyugdíjfizetési kötelezettség hárul.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer idején valóban finanszírozási hiány volt a nyugdíjrendszerben, ám 2030-ban, 2040-ben már jelentkeznek a demográfiai folyamatokból eredő kedvezőtlen nyugdíjfinanszírozási hatások, és e hatások várhatóan még kedvezőtlenebbek lesznek a második pillér lebontása nyomán - vélekedett a Capital Economics londoni elemzője.
Hitelminősítői vélemény szerint azonban a nyugdíjpénztári intézkedések rövid távon jót tesznek az államadósság- és a költségvetési pályának.

A Fitch Ratings, amely két hete stabilra javította a magyar szuverén adóskockázati besorolások kilátását a leminősítés lehetőségére utaló addigi negatívról, ehhez fűzött akkori londoni elemzésében kiemelte, hogy a nyugdíjpénztári intézkedésekkel a GDP mintegy 1,4 százalékának megfelelő éves társadalombiztosítási bevétel kerül vissza az államháztartáshoz. A hitelminősítő közölte: saját előrejelzése az, hogy a magyar államháztartási egyenleg az idén - a nyugdíjpénztári bevételek révén - a GDP 1,8 százalékának megfelelő többlettel zár.