A VOSZ rendezvényén elhangzott  felvetésekre válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, részben egyetért Demján Sándorral abban, hogy Európai problémái nagyok, de ő abban hisz, hogy a gazdasági súlypontok a régiónkra helyeződnek át. A gond az, hogy ennek a felívelésnek mi automatikusan nem leszünk részesei. Orbán szerint a régiós országok között a legmagasabb az államadósság, ezért mi most másik pályán focizunk, mint a többiek. E tekintetben most korántsem jó hír, hogy fennáll a veszély, hogy elszakadunk a régiónktól és csatlakozunk az EU-hoz - mondta szarkasztikusan a miniszterelnök. A keleti nyitás fontos - e tekintetben egy politikusnak néha át kell értelmeznie az álláspontját - emlékeztetett antikomunnizmusára Orbán Viktor, jelezve, hogy tőlünk nyugatabbra ezt már jóval korábban felismerték.

Hiába közelednek a választások, abból nem engedhetünk, hogy hitelből bért emelünk; a gazdaság növekedése nélkül nincs plusz jövedelem, így nem lehet bért emelni - hangoztatta a miniszterelnök. A 2002-es államadósságszint kamatterhe 500 milliárd forinttal alacsonyabb volt, mint a mostani fizetési kötelezettség. Ez a pénz most a fejlesztésekből hiányzik, ezt okozta a gazdasági folyamatoktól elrugaszkodó, teljesítmény-elvárás nélküli béremelés, amely 2002-ben letérítette Magyarországot a fejlődési pályáról - mondta a miniszterelnök.

Kapcsolódó

A gazdaság sikertelenségéből a vállalkozásoknak is vállalniuk kell a saját felelősségüket, ám egy fejlődő gazdaságban a vállalkozók megítélése is kedvező - vitatta Demján Sándor vállalkozásellenes társadalmi attitűddel kapcsolatos véleményét a miniszterelnök.

Csak uniós pénzből tudunk fejleszteni

Magyarországon a megvalósuló fejlesztések 90 százaléka EU-s pénzből valósul meg, ami azt jelenti, hogy a költségvetésnek nincs forrása beruházások támogatására. De épp ezért fontos, hogy egyetlen forint uniós pénz se ragadjon be. Segíthet a 30 százalékos előleg-kifizetés és felgyorsították a döntéshozatalt - még akkor is, ha ezt sokan támadják, de most a cél szentesíti az eszközt. A beragadt önkormányzati beruházásokhoz 50 milliárd forintos keretet teremtettek, ami 200 milliárdos fejlesztést indított újra, ez szintén megrendeléseket adhat a vállalkozásoknak.

Gazdaságpolitikai tapasztalatok azt mutatják, hogy 90 százalékos államadósság mellett már nem lehet visszalépni - mondta Orbán, aki szerint a kormányzás átvételekor ennek veszélye fennállt. A modern világban egy ország függetlensége nem statikus: minden ország folyamatos nyomás alatt áll, hogy más országok befolyásukat tudják rá kiterjeszteni. Ha az államadósság 50-55 százalék közötti szinten áll, akkor lehet erősebb a szuverenitás.

Orbánnak tetszik Demján "békekölcsön" javaslata

Demján Sándor "békekölcsön" javaslatára reflektálva Orbán a lakossági állampapír-vásárlást hozta példaként. Kitartok az egykulcsos adórendszer mellett, de azon gondolkodjunk el, hogy a tehetősebb réteg számára lehetővé teszünk egy Demján Sándor javaslatán alapuló, befektetéseket célzó megoldást - mondta Orbán Viktor.

Az állami intézményrendszer valóban sokban akadályozza a hazai vállalkozások piacra jutását - ismerte el a miniszterelnök, aki szerint számos lépést már megtett a kormány. Ugyanakkor ezek a problémák vezetési kérdésnek számítanak. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy 2010-ben az államigazgatásban és az állami intézményrendszerben nem voltak pontos statisztikák arról, hányan is dolgoznak benne - szerinte szeptemberre lesznek pontos adataik - addig ugyanis a személyek és a státusok sokszor elkülönülnek. Itt az ideje, hogy konkrétan meghatározzuk, hogy az országnak a feladatokhoz hány emberre van szüksége - addig ugyanis képtelenség pontosan tervezni - mondta Orbán, aki szerint az értelmes állami létszámgazdálkodás közelébe juthatunk. Ebben az aspektusban volt fontos a 62 éves nyugdíjkorhatár - mondta a miniszterelnök.

Színtiszta számítás kérdése az IMF-megállapodás

Az IMF a kormány számára nem érzelmi kérdés - az a kérdés, hogy az országnak mi a szükséges. Ha olcsó finanszírozásra van szükségünk, akkor meg kell állapodni az IMF-fel, de az nagyon fontos, hogy milyen feltételeket szabnak majd a pénzért cserébe. Ez pedig kőkemény számítás kérdése. Annak viszont örültem, hogy az elmúlt 1,5-2 évben nem volt itt az IMF - volt szokatlanul őszinte a miniszterelnök, mivel szerinte igaz, hogy akkor ugyan évente 100 milliárd forinttal olcsóbban lehetett volna finanszírozni a gazdaságot, de akkor egy sor olyan intézkedésre nem lett volna lehetőség, amit a kormány meglépett.

Orbán szerint ennek köszönhetően sikerült az elmúlt években évi 200 milliárd forintot elvonni a bankoktól, évi 160 milliárdot beszedni szektoradóként különböző cégektől és az állami nyugdíjrendszerbe folyik be évi 360 milliárd forint, amely korábban a magánnyugdíjpénztárakba ment. Ezeket a lépéseket már megcsináltuk, ezeket a különadókat most már kivezetjük, így már csak a tranzakciós adó lehet kérdés. Meglátjuk, hogy ebben meg tudunk-e állapodni, színtiszta számítás kérdése - mondta a kormányfő.

Megállíthatatlan a bankok forráskivonása

Ma az anyabankok bajban vannak, ezért viszik ki a pénz - mondta a bankrendszer helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök. Itt akarhatunk bármit, akár csinálhatunk bankbarát politikát, ezt a folyamatot legfeljebb lassítani lehet. Szankcionálni nem tudjuk ezt a folyamatot, hiszen a tulajdonosi érdek mindig erősebb lesz, mint bármilyen szabályozói akarat. Hitel nélkül viszont nem működhet a gazdaság. Ezért van szükség a helyzet újragondolására - mondta a miniszterelnök. A takarékok észrevételeit a kormány érti, ám addig nem akar lépni ebben a kérdésben, amíg a Takarékbank megvásárlására sor nem kerül. Onnan már konkrét lépések várhatóak, hiszen a kormány célja, hogy a magyar takarékok nem pusztán 5 százalékos súlyt képviseljenek a hazai bankrendszerben, hanem - miként nyugaton - 20-25 százalékkal részesedjenek.

Mindenki dolgozzon, aki munkaképes

Válságban nincs normativitás - üzente a multiknak a különadókkal kapcsolatban a miniszterelnök. A kormány úgy döntött, hogy a termelő kapacitásokkal foglalkozó cégek (és multik) élvezhetnek előnyöket. De a folyamat a másik oldalon is igaz - mondta Orbán Viktor. Ha normatív alapon próbáltuk volna a munkahelyvédelmi akcióterv jutalék-csökkentését kivitelezni, akkor maximum 2-3 százalékos jutalékcsökkentésre kerülhetett volna sor. Most viszont bizonyos kitüntetett, a társadalom és a gazdaság szempontjából fontos esetekben érdemi, akár 50 százalékos jutalékcsökkentésre is lehetőség lesz.

A foglalkoztatás terén fontos, hogy a jövőben csak a munkára valóban képtelenek kapjanak segélyt, a munkaképesek mindenképp dolgozzanak. El kell érni, hogy a segély összege alacsonyabb legyen, mint a bérek és hosszabb távon szeretné a kormány, hogy minden szociális juttatást - például a gyermekjóléti támogatást - a munka világán osszanak ki.