A kormányfő ezt szerdán mondta újságíróknak Budapesten, a Fidesz-KDNP frakcióüléséről távozóban.
"Elég példátlan módon már az év felénél legyen meg a következő év költségvetésének kerete, sarokszámai és a bevételi oldala" - fogalmazta meg javaslatát, amelyet - mint mondta - a kormánypárti képviselőcsoport támogatott. A miniszterelnök azt is elmondta: támogatja, hogy megmaradjon a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó. A kormányfő az MTI kérdésére úgy fogalmazott: "meghajoltam a frakció érvei előtt; azt mondták, korai azt még kivezetni". "Látok e mögött komoly érveket" - jelezte.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a múlt héten közölte: ragaszkodik a Fidesz a magánszemélyek végkielégítését sújtó 98 százalékos különadó megtartásához, amit a Széll Kálmán Terv 2.0 a tervek szerint megszüntetne.
A miniszterelnök a kormány által tervezett pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azt a pénzintézetek fizetik majd, nem pedig az emberek. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek ezt az illetéket tovább tudják-e hárítani, vagy sem, "számos szabályozás és részletkérdés jön majd még felszínre" - fogalmazott a kormányfő a Fidesz-KDNP frakcióülése után. Arra az újságírói kérdésre, meg lehet-e akadályozni az áthárítást, azt felelte: "a bankadó esetében sikerült".
Még nem dőlt el a csekkadó minden részlete
A tranzakciós illetéket - annak esetleges szociális alapú differenciálást - firtató felvetésre a kormányfő közölte: szóba került, hogy legyenek-e kivételek, de "hagyjuk ezt a kérdést egyelőre nyitva". Hangsúlyozta, a lényeg az, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik majd, nem pedig az emberek. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek ezt az illetéket tovább tudják-e hárítani, vagy sem, "számos szabályozás és részletkérdés jön majd még felszínre" - fogalmazott; arra az újságírói kérdésre pedig, hogy meg lehet-e akadályozni az áthárítást, azt felelte: "a bankadó esetében sikerült".
Azzal kapcsolatban, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy ha egyedül Magyarországon vezetnék be a tranzakciós adót, az nagyon kockázatos lépés lenne, Orbán Viktor úgy vélekedett: ez egy komoly érv, és egy komoly kockázat. "Valóban óvatosan, egyenként és alaposan végig kell vennünk azokat a kiskapukat, amelyeket abban az esetben nyitnak majd meg a bankok és a spekulánsok, ha egyébként csak Magyarország vezeti be a tranzakciós adót" - mondta.
Jelezte, egy régi vitát elevenített fel az OTP vezetője, ez az európai miniszterelnökök között is mindig napirendre kerül. A francia elnökválasztás egyik fő kérdése éppen az - magyarázta -, hogy "ők be akarják vezetni ezt a tranzakciós illetéket éppen úgy, mint mi. Ott mind a két jelölt be akarja vezetni függetlenül attól, hogy Európa egésze pedig ezt nem akarja".
Orbán Viktor álláspontja szerint ebben az ügyben sok várakozási időre nincs lehetőség, lépni kell. Összegzése szerint egy európai dilemmáról van szó, nem pedig mindösszesen egy magyar gazdaságpolitikai kérdésről.
A kormányátalakítást firtató újságírói kérdésre a miniszterelnök csak annyit válaszolt: "kellő időben".