„Ha le akarunk ásni a gondok mélyéig, akkor mindig ugyanoda lyukadunk ki: az energia kérdéséhez. És a helyzet úgy áll, hogy Európa kifogyott az energiából” – írta Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor miniszterelnök szombaton. 

A kormányfő szerint energia nélkül nem tudunk működni, az innováció is áll, miközben Európába ezt importálni kell, most pedig minden energiahordozó drága. „Ennek ellenére harcot kell vívni a fundamentalista zöldekkel és a geopolitikai játszmákba bonyolódó bürokratákkal. Meg kell őket győzni, és ez az érvelés egy valódi harc, hogy különböző energiaforrásokat – szén, atom, gáz – ne zárjunk ki a lehetségesek közül” – folytatta okfejtését.

Úgy látja, hogy Európában sorban mondanak le különböző energiaforrások használatáról, drágítva ezzel az életet, valamint rosszabb helyzetbe hozva az iparukat. „Kevés kontinens van olyan nehéz helyzetben, mint mi, de csak a mi kontinensünk nehezíti el ennyire a saját életét” – tette hozzá bejegyzésében Orbán Viktor, aki szerint Magyarország nem tehet mást ebben a helyzetben, mint „mindent megtesz a kormány, amit megkövetel a haza”.

„Nálunk nem lesz energiahiány. Ez nem egy jóslat, ez egy ténybejelentés. Magyarországon lesz gáz, és lesz elég villany is” – állította zárósoraiban a miniszterelnök.

Magyar vétóval hasalhat el az uniós gázársapka

Mint ismert, pénteken az uniós külügyminiszterek találkozóján az Orbán-kormány jelezte, hogy semmilyen gázárszabályozási javaslatot nem támogat. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a gáz vételárát meghatározó piaci sapka egy bújtatott szankció, amely kizárná az orosz földgázt az uniós behozatalból, ezért a kormány azt megvétózná. Részben erre utalhatott a miniszterelnök a szombati bejegyzésében az energiahordozókról való lemondás kapcsán.

A másik ilyen tényező, hogy Németország már több éve eldöntötte, hogy kivezeti az atomerőműveit a rendszerből, amelyen a mostani energiaválság hatására sem változtatnának. Ugyanakkor fontos jelezni, hogy nemcsak politikai döntés Berlin részéről, hogy az atomerőművei működését nem hosszabbítja meg: az olyan komplex rendszereknél, mint a nukleáris erőművek a biztonságos üzemeltetés nem annyi múlik, hogy meddig tartják benyomva a kapcsolót. A német atomerőművek állapotával már több probléma is van. Ezzel együtt még tárgyalnak a lehetőségekről, hogy csak később vezessék ki ezeket a rendszerből és az energiamixből az energiaválság miatt.

A zöldek kapcsán vélhetően arra utalt a miniszterelnök, hogy az idei nyáron a klímaváltozás kimutatta a foga fehérjét: 500 éve nem látott aszály sújtotta a kontinenst, amely szakértők nagyban köszönhető annak, hogy túl sok foszilis energiát égettek a világon. Mindezért szorgalmazzák, hogy a szénerőművek használatát minél rövidebb időn belül fejezze be Európa (és a fejlett világ). Mindez a magas energiaárak mellett süket fülekre talált: évtizedek után újra növekszik a szénenergia az EU-s energiamixben, és egyre több erőművet kapcsolnak vissza. Igaz, augusztustól már az orosz szénbehozatalra érvényesek uniós szankciók.

Bejegyzésében Orbán Viktor ugyan azt írta, hogy Magyarországon nem lesz energiahiány, csütörtökön a kormány mégis bejelentette, hogy a fűtési szezonban csak 18 fokra melegítik az állami intézményeket, hogy takarékoskodjanak. Júliusban pedig a rezsicsökkentést korlátozták.