Orbán Viktor elsőként a törökországi földrengés áldozatait segítő mentőket említette meg évértékelőjében, megköszönve nekik a félelmet és megalkuvást nem ismerő munkájukat.

A jövő szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy az európai életben végbemenő hatalmas változások vajon elveszik vagy meghozzák-e a magyarok életkedvét – fogalmazott a miniszterelnök. 

Mi magyarok nem ilyen megbokrosodott világban akarunk élni.

Átrágtuk magunkat a vadkeleti szocializmus romhalmain, a Nyugat előtti hasraesésen, a segélyből élő igénytelenségen – mondta a kormányfő. Szerinte kiderült, hogy munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből. „A gyerek pedig nem teher, hanem boldogság.” 

Egymillió ember állt munkába, a magyar gazdaság a háromszorosára emelkedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt; Brüsszelt megvető bátorsággal megalkottuk az új magyar alkotmányt – sorolta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint fáradtságos tíz év volt, „de úgy éreztük, hogy megérte, mert van értelme az erőfeszítéseknek”. 

Ezért kaptunk a parlamenti választásokon már negyedjére kétharmados felhatalmazást. Holott az egész baloldal összefogott ellenük „Gyuri bácsi guruló dollárjainak” a segítségével

– jelentette ki Orbán Viktor.

„Ha az ellenfeleidet nézed, ne a számuk, hanem a képességeik alapján ítéld meg őket. Munka nélkül nincs választási győzelem, főleg nem kétharmados” – közölte a kormányfő. „Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. A győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a pártfogók, hanem szív is kell hozzá.”

A háború előtt méltán reméltük, hogy Magyarország elfoglalhatja azt a helyét a világban, amelyre tehetsége, szorgalma és történelme feljogosítja. 

A világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt: a miniszterelnök szerint 2020 márciusa óta folyamatos nyomás alatt éljük a mindennapjainkat.

A nyugati szankciók miatt mindent újra kellett gondolni a gazdaság- és külpolitikát, valamint a honvédelmet. A célokról azonban nem kell lemondani, csak az eszközökön kell változtatni Orbán Viktor szerint. „Továbbra is barátokat karunk szerezni a külpolitikában, nem pedig ellenségeket. Folytatjuk az egyetemek és a gazdaság egybekapcsolását. A bankszektort, az energiaipart is magyar kézbe vesszük. Hatalmas vidékfejlesztést hajtunk végre, feltámasztjuk majd az élelmiszeripart is, amelyet a privatizáció tett tönkre – sorolta a teendőket Orbán Viktor.

Annyi pénzt biztosítunk, amennyit nem látott a magyar vidék még az Osztrák–Magyar Monarchia idején sem.

A kormányfő elmondta, hogy a „Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc ipari háromszöget emeljük be Pannónia mellé, és ezt úgy is megvalósítjuk, ha ebben Brüsszel nem lesz partner”.

Ki kell maradni a háborúból

Szerinte a háború lezárásához Magyarországnak nincs elegendő ereje, így nem marad más, mint „a háborúból való kimaradás”. A kormányfő kijelentette, hogy 

„az EU és a NATO tagállamai mindannyian háborúpártiak, csak Magyarország áll a béke pártján”.

Elmondta, hogy az ukrán menekülteket be kell fogadni, de szerinte ez a háború az oroszokra és az ukránokra tartozik. „Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, és nem szakítja meg orosz kapcsolatait sem, mert az szembe megy a nemzeti érdekkel” – tette hozzá.

„Európán kívül minden ország tisztában van az ukrajnai háború korlátozott jelentőségével. A magyar felfogás csak Európában kivétel, világviszonylatban általánosnak mondható” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t. „A stratégiai célok terén teljes egyetértésben vagyunk, Moszkva nem jelenthet fenyegetést Európára. Ehhez viszont nem a háború elnyújtása vezet” – közölte.

Orbán Viktor a rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebbnek ítélte a 2022-es évet.

A kormányfő azt mondta, a koronavírus-járvány után a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átlépett a háború éveibe. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is, a világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt – jelentette ki. Orbán Viktor szerint valójában 2020 márciusa óta, vagyis lassan három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy, de akár öt év is.

Orbán Viktor az előttünk álló esztendőről elmondta: „nem ígérhetem, hogy könnyű lesz”.

Az infláció nem egy „kivédhetetlen istencsapás”

A kormányfő szerint „a bajt Brüsszel szabadította ránk a szankciós inflációkkal”. A földgáz ma többszöröse a pár évvel ezelőttinek. Beszélt arról is, hogy „Brüsszel összekötötte a gázárakat a villamos energia árával”, és szerinte a szankciós extraprofitot „a nemzetközi mamutok tették zsebre”. Kiemelte, hogy

a szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből.

„Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek. Olyan pénzt nem kaptunk meg, amit a tagállamok hitelként vettek fel. Valójában a tagállamoknak kellene ellenőrizniük Brüsszelt, de most fordítva van” – fogalmazott a miniszterelnök. 

Szerinte „az inflációt ne tekintsük kivédhetetlen istencsapásnak”. Az élelmiszerárstopról elmondta, hogy „addig maradnak, amíg le nem törjük az inflációt”, hiába támadja azt a baloldalt. 

Elmondta, hogy bevezetik a kedvezményes vármegye bérletet is, így a tömegközlekedéssel munkába érkezők sokat spórolhatnak. A bankoktól elvont extraprofitot beforgatták a rezsivédelmi alapba. „Februárban minden eddiginél magasabb a foglalkoztatás, és a forint is megnyugodott. Rekordot döntött a kivitelünk és a befektetések száma is 2022-ben.” Leszögezte, hogy év végére egy számjegyűre csökkentik az inflációt.

 

A beszédet követően szakértőkkel elemeztük a miniszterelnök által elmondottakat.

Orbán Viktor több mint húsz éve tartotta első évértékelőjét