Államközi megállapodásnak tekintjük az iraki magyar honvédségi jelenlétet - ezzel a magyarázattal kezdett Orbán Viktor miniszterelnök a heti kormányülésről. Szavai szerint bár felmerült a közel-keleti országban állomásozó katonák kimentése, erre addig nem kerül sor, amíg Irak nem mondja fel az erről szóló egyezményt. Ha ez megtörténik, akkor a honvédség kész a katonák hazahozatalára.

A kérdés azért merült fel, mert a múlt héten az Egyesült Államok egy dróntámadással megölte Kászim Szulejmáni iráni kémfőnöket. A perzsa ország tavaly már megtorló lépéseket intézett amerikai katonai támaszpontok ellen Irakban, így a biztonsági helyzet egyelőre bizonytalan.

Kapcsolódó

Még mindig téma a migráció

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy áttekintették Törökország bevándorlási hivatalának jelentését a 2019-es évről, mely szerint csak tavaly 450 ezer ember lépett be az államuk területére.

A kérdés azért is fontos, mert itthon már átlagosan 100 embert fognak el naponta. A kormány ezért több lépésről is döntött: megerősítik a szerb-magyar határon a rendőri, határvédelmi jelenlétet, valamint egy kontingenst küldenek Észak-Macedóniába.

Még le kell hagynunk a cseheket

A rendszerváltás óta először a magyar foglalkoztatás meghaladta 4,5 millió főt, ami 70 százalékos arányt jelent. "Harminc éve nem volt ilyen állapot Magyarországon" - fogalmazott Orbán.

Én addig nem vagyok elégedett, amíg nem mi vagyunk az elsők. Márpedig a cseheknél egyelőre nagyobb a foglalkoztatás - mondta a miniszterelnök, aki a második kormányzása elején ígérte meg, hogy egymillió munkahelyet teremtenek. Jelezte is Varga Mihály pénzügyminiszternek:  felül kell múlni Csehországot a foglalkoztatásban.

A kormányfő örül a bérnövekedésnek, annak pedig különösen, hogy szerinte a legnagyobb arányban a legkisebb keresetűek fizetése nőtt. "Az arányszámok nem tekinthetők sikernek, csak a nulla fő az, ha szegénységről van szó" - mondta a politikus, aki szerint a szegénység és a nélkülözők számának visszaszorításában ezek már eredmények. Szavai szerint utóbbi csoport harmadával csökkent az elmúlt évtizedben, ezt pedig már az uniós statisztikák is jelzik.

Az új magyar munkahelyek 38 százalékát ázsiai cégek teremtették Magyarországon 2019-ben - jelentette ki a miniszterelnök, méltatva a keleti nyitás stratégiáját.

Néznünk kell Európára

A magyar modell eddig úgy volt sikeres, hogy sikeres volt az eurózón" - kezdte a miniszterelnök az idei gazdaságvédelmi akciótervről, amely jelenleg készül, több részletet nem árult el. Orbán idézte Varga Mihály pénzügyért, aki szerint az eurózóna növekedése megáll 2020-ban, most dől el, hogy tudja-e tartani a 2 százalékos többletnövekedést a magyar gazdaság a nyugat nélkül is. Ez az a kérdés, amire egyelőre senki sem tudja a választ.

A magyar egészségügy legnagyobb problémájának a szakdolgozók és az ápolók elvándorlását nevezte. A kormány terve az, hogy 30 százalékkal emelik a fizetéseket.

Arra kértük a minisztert, hogy a legtöbb fejlesztési forrást a várók, a kórtermek felújítására fordítsá" - mondta Orbán Viktor. Azt a határozatot hozták, hogy minden három évnél idősebb helyiséget újítsanak fel.

A kórházadósságokról szólva arról beszélt, hogy az Állami Számvevőszék 2019-es jelentése súlyos problémákra világított rá. "A kórházi adósságfelhalmozása nem egy elnézhető hiba" - fogalmzott a miniszterelnök, aki szerint aggasztó, hogy a kórházak eladósodnak. "2020-ban egyetlen intézmény sem halmozhat fel semmilyen adósságot. A miniszter minden eszközt megkap ennek felszámolására - tette hozzá a kormányfő.

Magyarország klímabajnok

A kormány a szerdai ülésén elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel. A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint hazánk 2050-re klímasemleges lehet, de ez 50 ezer milliárd forintba kerülhet, aminek előteremtése egyelőre kérdéses, ráadásul a forrásnak úgy kell rendelkezésre állnia, hogy a gazdasági növekedést ne legyen veszélyben.

"A világon közel kétszáz országból csak 21-ben sikerült úgy növekedni, hogy a szén-dioxod-kibocsátás csökkentése mellett tudott bővülni a gazdaság. Magyarország közöttük van, így hazánk klímabajnok" - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ez nem sikerült például Németországnak, Ausztriának, Hollandiának, aminek kimondását jóleső érzésnek nevezett.

A kormány konkrét stratégiai céljairól keveset beszélt, de azt elmondta, hogy tervben van döntés arról, hogy a jövőben csak  elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani. Emellett döntés várható arról is, hogy minden illegális szemétlerakóhelyet fel kell számolni az országban, valamint mentesítenek a folyókat a műanyag pet-palackoktól. Valamint februárban már arra is lesz a kormánynak terve, hogy betiltsák a műanyag csomagolóanyagokat.