„A progresszív liberálisok ellenségesek minden másképpen gondolkodóval szemben. Olyanokká váltak, mint a kommunisták, és valódi veszélyt jelentenek a szabadságra, mert a saját utópikus lázálmaikat próbálják megvalósítani" – erről a Polgári Magyarországért Alapítvány Hunyadi János-díjának átadásán beszélt Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai szerint 2004-ben, az uniós csatlakozáskor azt éreztük, hogy megérkeztünk és hazatértünk. „Azt gondoltuk, hogy az unió a gyarapodás letéteményese és a nemzeti függetlenségünk garanciája lesz." Közölte ugyanakkor, ahogy Ryszard Antoni Legutko már korábban felismerte: a liberalizmus képviselői a szuverenitás felszámolására, a nemzeti hatáskörök minélt teljesebb elvételére, és a közösség politikai diktátumokkal történő irányítására törekednek.

Akikkel vitatkozunk, valójában fel akarnak bennünket számolni, azonban a liberálisokkal folytatott vitában nem a Soros György-féle birodalom, és nem a brüsszeli bürokraták, hanem a nemzetek fognak győzni.


Közölte, a nemzetállamokban gondolkodó britek uniós kilépét követően a szuverenitás képviselete a Közép-Európaikra maradt. 

Kapcsolódó

Most kiderül, hogy „Magyar Péter mennyire ütésálló” 

„Ha Magyar Péter fel tudja magát építeni, akkor a kutyapárttól, de még a Momentumtól és az LMP-től is elvehet szavazókat” – mondta a Závecz Research társadalomkutató intézet ügyvezető igazgatója a Népszavának adott interjúban. Závecz Tibor szerint politikai marketingben Magyar Péter nagyot alkotott. A klasszikus pártokkal ellentétben nem a hosszadalmas előkészületekkel, tartalmak kitalálásával, formai-technikai klisékkel szeretne eljutni a választópolgárokhoz.

Megpróbált meghatározott időintervallumon belül minél több helyen megnyilvánulni, és nagyon hasonlót, de picivel mindig többet mondani. Egyetlen történetre fókuszált. Közben Magyar azt írta szombaton a Facebookon, hogy kedden felteszi a YouTube-ra az állítólagos bizonyítékait.

Hatalmas gázbizniszt ütött nyélbe Németország, már hallani sem akarnak a szénről

Az Egyesült Arab Emírségek 2028-tól 15 éven keresztül cseppfolyósított földgázt (LNG) ad el Németországnak egy olyan megállapodás keretében, amely tovább erősíti Európa fosszilis tüzelőanyag-felhasználását, illetve alátámasztja a közel-keleti ország azon tervét, hogy kulcsfontosságú beszállítóvá váljon.

A Bloomberg a két vállalat közleménye alapján arról ír, hogy az Abu Dhabi National Oil Co. előzetes megállapodást írt alá évi 1 millió tonna LNG szállításáról a német állami tulajdonú SEFE energiaipari csoportnak.

Németország korábban elismerte, hogy a gáz kulcsszerepet fog játszani középtávon az ország energiaellátásában, mivel azt remélik, hogy az évtized végére teljesen el tudják hagyni a szenet.

Betelt a pohár: a vendégmunkások is sztrájkba léptek a magyar gyárban

A Vasas helyi alapszervezete a meghirdetettek szerint, 13 és 15 óra között megtartotta a két órás figyelmeztető sztrájkot a sopronkövesdi Autoliv Kft.-nél – számolt be csütörtökön a Vasas Szakszervezeti Szövetség. A közlemény szerint sok vendégmunkás, Fülöp-szigetekiek és ukránok is letették a munkát.

A termelés teljesen megállt a sztrájk idejére, a szakszervezet szerint a sok irodai dolgozó csatlakozása egyértelműen megmutatta, hogy a Vasas követelései pontosan tükrözik a munkavállalók akaratát.

A közlemény szerint a sztrájk hatására a munkáltató jócskán emelt a kezdeti ajánlatán, ami így már közelít a szakszervezeti követelésekhez. A bér és más juttatások emelését tartalmazó csomag március 1-vél történő bevezetését a vállalat már be is jelentette. 

Sok százezret bukhat a nyugdíjából, ha erre nem figyel

Egyre nagyobb az ügyfelek igénye a pénzügyi biztonságra, valamint egyre inkább felismerik és kihasználják a nyugdíj- és egészségpénztárak előnyeit is. A válaszadók a biztonságérzetet és az adókedvezmény lehetőségét jelölték meg legfőbb előnyként a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások esetében. Az egészségpénztári megtakarítások kiemelten fontosak a válaszadók számára az egészségügyi költségek kezelésében és az egészségmegőrzés szempontjából egyaránt.

A megtakarítási számlával rendelkezők eltérő összegeket fordítanak minden hónapban nyugdíjcélra: a kitöltők fele havi 8 és 30 ezer forint közötti összeget tesz félre nyugdíjmegtakarításként.

Ugyanakkor a megkérdezettek közel harmada úgy véli, ennél jóval magasabb összeget, több mint 50 ezer forintot lenne érdemes szánni erre a célra havonta.

Már a munkerőpiacra lépéskor érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást.

  • Például egy 25 éves férfi, aki havonta 11 ezer forintot utal pénztári számlájára, időskorára akár 100 ezer forinttal több nyugdíjra számíthat, mintha csak az állami rendszerre támaszkodna.
  • Egy ugyanilyen korú nőnek kicsit nehezebb a dolga, mivel a statisztikák alapján ő várhatóan hosszabb ideig élvezheti majd a nyugdíjas éveit, így hosszabb időre elegendő megtakarítást kell felhalmoznia, így körülbelül havi 6 ezer forinttal többet kell rászánnia az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre, hogy élete végéig élvezhesse a 100 ezer forintos havi extra járadékot.

Aki kicsit később ébred, az sem késett le semmiről, csak több pénzt kell elhelyezni a számlán. Például egy 40 éves férfi havonta 22 ezer, egy ugyanilyen korú nő havi 34 ezer forintot félretéve ugyanilyen összegű járadékkal számolhat nyugdíjaséveit elérve.

Itt a fordulat Európában, amire sokan vártak

Kétéves csúcsra emelkedett a befektetési szakemberek optimizmusa a gazdaság kilátásait illetően. Bezsákoltak részvényekből és megindult a tőke átcsoportosítás Európa és a feltörekvő piacok felé. Egyelőre kevesebben látnak buborékot a mesterséges intelligenciában, mint amennyien tartanak tőle. Beleszerettek Európába a befektetők.

Az elmúlt két évben nem volt arra példa hogy ennyire optimisták lettek volna a profi befektetési szakemberek a globális gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban. Legalábbis ez derül ki a Bank of America friss alapkezelői felméréséből.

Kicsi és halálos: nem kell lesajnálni Ukrajnát, bőven van náluk a győzelem eszközéből

A háború harmadik naptári évébe lépve, momentán egyik fél sem áll közel a légi fölény eléréséhez. Ez pedig többek között arra késztette Ukrajnát és Oroszországot is, hogy továbbfejlessze dróntechnológiáját. Így az ukrajnai háborúban máig valódi drónevolúciót láthatunk, a Moszkva és a Kijev által is nemzetközi segítséggel bevetett mesterséges intelligencia pedig még távolról sem érte el a zenitjét.

Iszonyú drágulás jöhet az építőiparban, ne halogassa a munkát

Gyorsabban, csakhogy már tavaly is jóval drágábban találhattak szakembert azok, akik építkeztek vagy felújítottak, mondta Markovich Béla, a Mapei ügyvezető igazgatója. Kettősség jellemzi a szektort, sok burkoló naptára már nincs tele egy évre előre, de így is az áremelést fontolgatják.

Oszkó Péter egy nagyon szokatlan folyamatra figyelmeztet

Annak ellenére, hogy a belföldi fogyasztás meredeken csökkent 2023-ban, az előzetes elképzelésekkel ellentétben a BUX szárnyalt, nem fordultak el az emberek a befektetésektől, de sokkal bizalmatlanabbá váltak. A gazdaságot lassító folyamatok visszafordítása nem lehet gyors, ennek következtében viszont nehéz növekedést elérni – fogalmazott az economx.hu podcastjában Oszkó Péter.

Budapest Airport: ez a valódi tétje a reptér visszaszerzésének

Bár a Budapest Airport csaknem 15 milliós utasforgalma 2030-ra elérheti a 20 millió főt, a logisztikai szakértő szerint Ferihegy megvásárlásával az áruforgalmi kiszolgálásban ennél lényegesen nagyobb potenciál van. A cargo-üzletágban ugyanis a tavalyi 200 ezer tonnás rekorderedmény célzott beruházásokkal milliós nagyságrendig fejleszthető. Kulcsszerepet kaphat a kínai kapcsolat: Budapest lehet a légihíd a Távol-Kelet felé.

Honnan van az illegális migránsoknak több ezer eurójuk?

Az Economx által megkérdezett szakértők szerint több ezer, de akár tízezer euróba is kerülhet, míg a kiinduló országból egy migráns eljut Európába. Vagyis, nem a leginkább segítségre szorulók, vagy üldözöttek, hanem akik megtehetik. A „legéletképesebbnek” ítélt fiatalnak tehát a család dobja össze a pénzt, sokszor ingatlan spekulánsok, uzsorások kölcsöneiből.

Jöhet az ezerforintos kenyér, a kormány mutogat

Ma már szinte hihetetlen, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 januárjában még csak ennyit kellett fizetni egy kilogramm fehér és félbarna kenyérért, illetve egy kilogramm finomlisztért: 

  • 325 forint per kilogramm: fehér kenyér;
  • 300 forint per kilogramm: félbarna kenyér;
  • 167 forint per kilogramm: finomliszt.
A kezdetben lassú ütemű drágulás első jelentős mérföldköve 2021 októberében volt, amikor a fehér kenyér átlépte a négyszáz forintot (417 forint), amit 2022 januárjában követett a félbarna kenyér is (405 forint). 

A 2022-es év pedig az energiaválság, valamint az Oroszország ukrajnai háborúja okozta inflációs sokkról szólt.  Márciusban már 518 forint volt a fehér kenyér ára, aztán júniusról júliusra 590-ről 670 forintra, majd augusztusra 705 forintra emelkedett a fogyasztói ár. De nem állt meg a jelentős drágulás, októberben 828 forint, decemberben pedig már 900 forint egy kilogramm fehér kenyér. 

Elfelejtették a döntéshozók, hogy a tömegtermékek nélkül nincs túlélés

Nem pusztán a statisztikákban látszik a hazai élelmiszeripari forgalomban bekövetkezett negatív trend, hiszen a forgalom csökkentését minden szereplő megérzi. Az, hogy a magyarok kímélik pénztárcájukat ebben a gazdasági helyzetben az teljesen érthető, ugyanakkor a külföldi piac beszűkülésével nem számoltak, mondta el az economx.hu legújabb podcastjában Éder Tamás.


Orbán után itt az Unió következő agyérgörcse

Szlovákiát megfoszthatják az uniós forrásokhoz való hozzáféréstől az „illiberális fordulat” miatt.

Ha Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya folytatja „illiberális” politikáját, az ország elveszítheti az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést. Ezt a véleményt fogalmazta meg Martin Hojsik, az Európai Parlament (EP) alelnöke – írta a Politico. (Megj.: A hírt egyébként az orosz propagandasajtó, így például az Izvesztyija is izgalmasnak találta.)

A lap azt állítja, hogy a szlovák kormány láthatólag ragaszkodik az „illiberális nézetekhez”, ami leginkább a média ellenőrzése iránti vágyban és a különleges ügyészség megszüntetésében mutatkozik meg leginkább, ebben is Orbán Viktor magyar miniszterelnök példáját követve. Hojsik azt megjegyezte, hogy az Európai Bizottság (EB) szigorúan fog hozzáállni a szlovákiai helyzethez.

Németország megtalálta a kerülő utat a szankciók világában

Amióta Oroszország 2022-ben rárontott Ukrajnára, az Európai Unió 13 szankciós csomaggal sújtotta az agresszort. Bár a Krím megszállása óta is több szankció lépett életbe Moszkvával szemben, a tapasztalatok szerint ezek eredménye minimum kétséges. A legújabb fejlemény, hogy az Európai Parlament szigorítást vezetne be és büntethetővé tenné a szankciók kijátszását. Ugyanis több jel mutat arra, hogy minden eddigi uniós politikai erőfeszítés ellenére sok tagállam - igaz közvetetten -, de továbbra is jelentős értékben exportál Oroszországba. A mostani írás az európai kereskedelmi volument tekintve legfontosabb tagállam, Németország export tevékenységét veszi górcső alá, ugyanakkor nem zárható ki, hogy más országok kereskedelmi statisztikái is hasonló képet mutatnak.

Újabb konfliktus eszkalálódásától tartanak az amerikaiak

Egyre több elemző és tisztviselő kongatja a vészharangot, miszerint szemmel kell tartani a kínai hadsereg gyors izmosodását. Sokuk szerint ugyanis ez annak a jele, hogy Peking 2027-re elszánhatja magát Tajvan lerohanására. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint azonban ez a legkevésbé sem tekinthető egyértelműnek: a kínai támadással riogatók feltételezéseket mosnak össze régi célkitűzésekkel. Ettől függetlenül persze szerinte sem zárható ki, hogy Kína blokádot vonjon a közeljövőben Tajvan köré.

Szerkesztőink ajánlatait olvashatták – iratkozzanak fel hírleveleünkre (nem járnak rosszul), vagy tekintsék meg az Economx további híreit, hallgassák/nézzék podcastjainket, olvassák a blogokat,  kommenteljenek a social-felületeinken.