A magyarok felelősségteljesek és komolyak, nálunk nem szükséges pénzzel támogatni az oltást - ezzel reagált Orbán Viktor szokásos kérdezz-felek tájékoztatójában arra a kérdésre, hogy az elmúlt napokban jelentősen nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma és az EU-ban felmerült, hogy pénzzel, egy 100 eurós összeggel jutalmazzák azokat, akik felveszik az oltást. A miniszterelnök buzdított mindenkit arra, hogy vegye fel valamelyik vakcinát, mert csak ez állíthatja meg a járványt, most pedig eleve több megbetegedés várható, mert ősszel mindig jobban terjed a koronavírus. A kormányfő szerint a harmadik oltást is érdemes felvenni mindenkinek.

Az interjú első komolyabb témája így most nem a járványügyi védekezés, hanem egy másik téma lett, amelynek előzménye, hogy az elmúlt héten drasztikus mértékben emelkedtek a földgázárak Európában. Az EU az oroszokat vádolja azzal, hogy politikai okokból mesterségesen csökkentik a szállítmányokat, hogy így érjék el, hogy az Északi Áramlat 2. gázvezeték megkapja működési engedélyét, addig Moszkva eleinte a hibás EU-s energiapolitikára mutogatott, majd csütörtökön lényegében a Gazprom el is ismerte, hogy az új tranzitvonal engedélyezésével tudnak többlet szállítmányokat biztosítani.

Kapcsolódó

Orbán Viktor miniszterelnök viszont egy másik olvasatot adott a kérdésnek: szerinte Brüsszel szándékosan idéz elő olyan helyzetet, hogy a gáz- és szénalapú energia ára növekedjen, mert úgy vélik, így lehet küzdeni a klímaváltozás ellen, rákényszerítve a gazdaságokat a kevésbé környezetszennyező energiaforrásokra. Viszont mivel a zöldenergia nem képes ellátni az igényeket, Brüsszel "elbaltázta" a taktikáját.

Megvédik a rezsicsökkentést

A kormányfő így úgy látja, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést a "klímavédelmi álcába öltöztetett" adóktól, mivel ez fenyegetné a lakossági árakat, míg azt véli, hogy "Magyarországon sok családot meggyötör a rezsi”. Ismertette a becslését is, amely szerint a rezsicsökkentés nélkül egy átlagos magyar háztartás évente 360 ezer forinttal fizetne többet az energiáért. A piaci árakat így nem engedné a lakosságra, példaként a rekord drága benzint említette, amelyeknél mindenki tapasztalhatja, hogy ez milyen hatásokkal járna.

Orbán Viktor ezután a gazdasági növekedésről beszélt, amely szerint egy sikertörténet, mivel Orbán szerint a hazai bővülés már elérte a járvány előtti szintet, ami csak 10 országnak sikerült az EU-ban. "A magyar emberek dolgoztak, a munkások, a mérnökök" - mondta, hozzátéve, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter sem volt tétlen. “Nekünk csak egy munkából működtetett gazdaságra van lehetőségünk" - utalva arra, hogy Magyarország szűkölködik az energiahordozókban.

Meglesz a 13. havi nyugdíj és a 80 ezres nyugdíjprémium is

Viszont ez a rendkívüli gazdasági teljesítmény teszi azt lehetővé, hogy jövőre már a teljes 13. havi nyugdíjat fizessék ki az időseknek, valamint hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedhet a minimálbér.

"Most azonban lehetőség van 80 ezer forintos nyugdíjprémiumra, a 13. havi nyugdíj felének, de az is lehet, hogy az egészének a visszatérítésére" - sorolta, hogy mire számíthatnak az idősek. Valamint a családokra is kitért, akik közül szerint 1,9 millió háztartás élvezheti majd az szja-visszatérítést (ez átlagosan 600-1,8 millió forint közötti összeget jelenthet). A tételre azt mondta, hogy 600 milliárd forint lesz a költségvetésből.

Lehet fokozni: béremelések is lesznek

Béremelések is lesznek: 21 százalékkal növelik az ápolónők bérét, 20 százalékkal a szociális szféra és kulturális területen dolgozók fizetéseit. A pedagógusok jövőre akár 10 százalékos emelést is kaphatnak.

A magas államadósságról szót ejtve azt a Gyurcsány-Bajnai-kormány hozományának nevezte, a pandémia miatt most újra ezen a "vékony jégen vagyunk", így ismét 75-80 százalékán áll a GDP-hez viszonyítva ez a szint. Ezt rövid távon 50 százalék alá vinné.

Meleglobbi, vagy mégsem?

Itt tért át arra, hogy az EU-s helyreállítási alap miatt járna pénz Magyarországnak. Ez két részből áll, egy vissza nem térítendő részből, amit a kormány le is hívott, valamint egy hitelről is, amit végül visszamondott Orbán Viktor kabinetje. Nem nevezte fairnek, hogy az igényelt helyreállítási pénzeket sem kapta meg Magyarország, míg más tagországoknak már kiutalták júniusban-júliusban.

A brüsszeli érvelés szerint a transzparencia hiánya és bizonyos jogi aggályok miatt nem utalják ki a pénzeket, míg Orbán Viktor szerint a meleglobbi, valamint az LMBTQ-szervezetek fúrták meg ezt. Állítja, hogy Brüsszelben nem fogadják el, hogy a "magyarok szerint lány szeret fiút, nem úgy hogy összevissza”, és rá akarják erőltetni a lobbit az iskolákra és óvodákra. (Valójában az EU a helyreállítási pénzek folyósításának feltételeként korrupcióellenes intézkedéseket vár a magyar kormánytól, a szerk.)