A magyarok fele úgy látja, hogy általánosságban rossz irányba tartanak a dolgok Magyarország, csak 38 százalék véli úgy, hogy jó felé haladunk. Az emberek szerint ráadásul ez nem is nagyon változik a jövőben: csak 26 százalék szerint vannak jó kilátásai a mostani fiataloknak, míg 74 százalék szerint nem lesz javulás - szemlézi az Index a John McCain amerikai republikánus szenátor elnökölte International Republican Institute (IRI) márciusban a hazai közgondolkodásról készített kutatását.

Ráadásul a kormányban találták meg a felelőst a legtöbben: az emberek fele szerint változtatni kellene a kormányon. Közülük 39 százalék leváltaná a kormányt, 23 százalék csak a Fideszen belül cserélné le a vezetést, és új arcokat hozna be. De 38 százalék szerint alkotmányos, rendszerszintű változásra van szükség. Főként a fiatalok kritikusak, mert 45 százalék akarná a rendszert átalakítani, a nyugdíjasok (60 évnél idősebbeknél) 28 százalék kukázná csak a jelenlegi rendszert.

Nem a migránsokat utáljuk

Az Orbán Viktor vezette kormány bár saját politikájának középpontjába a migrációt helyezte, bevándorlásellenes programját egy bukott népszavazással és két nemzeti konzultációval is megtámogatta, az emberek szerint az országban mégsem ez jelenti a legnagyobb problémát. Mert 28 százalék szerint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek a legnagyobb nehézség, majd a korrupció (15 százalék) és a munkanélküliség (13 százalék) problémáját vetették fel az emberek.

Az emberek 12 százaléka szerint mégis az egészségügy állapota a legnagyobb probléma az országban. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kutatók nem adtak válaszlehetőségeket az embereknek, a résztvevők saját szavaikkal beszélhettek a gondokról.

De a magyarok az életüket sem féltik annyira a bevándorlástól, mint az elszegényedéstől. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mitől tartanak a legjobban, az emberek nagyobbik része (34 százalék) a gazdasági csődöt, illetve az egészségügyi-társadalombiztosítási rendszer megszűnését mondta, a terrorizmust és a politikai erőszakot csak 28 százalék valószínűsíti.

Inkább Európa, semmint Putyin

A kutatásban azt is mérték, hogy a magyarok inkább Nyugat-Európához vagy Oroszországhoz tartoznának: mindezt úgy vizsgálták, hogy az emberek egy ötfokú skálán osztályozhatták, egyes szegmensek melyikhez állnak közelebb. Így jött ki, hogy az egészségügyet csak az emberek 3 százaléka egyezőnek a nyugati színvonallal, 16 százalék szerint nagyjából hasonló, ehhez képest kétszer többen azt mondják, hogy az orosszal egy a hazai nívó.

Ugyanilyen arányban (19 százalék) gondolják a magyarok, hogy az általános életszínvonaluk hasonló lenne a nyugatihoz, 37 százalék szerint viszont olyan színvonalon élünk, mint az oroszok - írja a portál.

Az emberek nem hisznek Putyinnak sem: 49 százalék szerint cinizmus az, hogy Oroszország az európai értékeket akarja megvédeni, úgy vélik, hogy Moszkva a saját érdekeit érvényesíti. Csak 18 százalék találta helytállónak ezt az állítást. Más kutatások is azt mutatják, hogy növekszik az unióba vetett bizalom.

Az emberek nem is kérnek a szorosabb együttműködésből: a megkérdezettek jelentős többsége inkább az EU-hoz, Németországhoz, Nagy-Britanniához és Egyesült Államokhoz közeledne. Oroszország és Kína elutasítottsága háromszor akkora, mint a nyugati országoké. Az emberek 52 százaléka ráadásul úgy látja, hogy a határzár nem valódi megoldás, helyette az EU-val és a NATO-val kellene rendezni a migrációs krízist, csak 48 százalék véli úgy, hogy a határkerítés a tökéletes kezelése a problémának.