A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Lapunk információi szerint a mostani az elmúlt években már a harmadik ilyen kör az állami energiavállalat részéről, az eddigiek közül azonban a legkomolyabb. Lapzártánkig sem az E.On, sem az MVM nem válaszolt kérdéseinkre. Orbán nyár végi nyilatkozata az "E.On visszavásárlásáról" szólt, szakértők azonban már akkor egyetértettek abban, hogy "csak" a gázüzletágra gondolhatott a kormányfő (híreink szerint éppen e két cégre). A kormány a korábbinál "versenyképesebb" árakat, az importlehetőségek bővítését és általánosságban az energiabiztonság növelését várja az üzlettől, illetve tágabban értelmezve is az energetikai szektorban megvalósuló állami szerepvállalástól.

Az államosítás része az "amennyire lehetséges" nonprofit közszolgáltatásokról szóló terveknek. A vásárlási szándék nem számít újdonságnak, hiszen már a kormány hivatalba lépésekor, Fellegi Tamás fejlesztési minisztersége idején is az állami vásárlások potenciális területeként jelölték meg az energiaszektort. Az azonban máig nem derült ki, hogy pontosan mit is értett a miniszterelnök, majd helyettese is a "nonprofitivitáson". Az egyetemes szolgáltatás, a távhőszolgáltatás és a vízdíjak meghatározása egyaránt állami hatáskör, azaz minden szolgáltató csak az engedélyezett profitszintet alkalmazhatja, nem beszélve arról, hogy a rezsibefagyasztás − az árfolyamváltozással együtt − tovább rontja a jövedelmezőséget a szektorban.

A korábbi hírek szerint az E.On 1,2 milliárd eurót (mai árfolyamon több mint 340 milliárd forintot) kért a gázüzletágért, amelyben az igazi értéket az E.On Földgáz Storage tárolókapacitásai jelentik (a céghez öt föld alatti gáztározó és néhány gázkiskereskedő tartozik), emellett a vállalat a hosszú távú orosz gázbeszerzési szerződés (htsz) alanya, az utóbbi azonban nem forintosítható érték. A kormány akkor 800 millió eurót (230 milliárd forintot) ajánlott, mára azonban közeledhetett egymáshoz a két álláspont, bár erről egyelőre több nem ismert.

Magas a magyar gázár - újratárgyalnák a szerződést

A jelenleg hatályos htsz-t 2015-ig kell megújítani. Bár a tárgyalások folyamatosan zajlanak − egyelőre − az E.On és a Gazprom között, az árindex az olajárhoz van kötve. A gázt Magyarországra a Gazprom és az E.On Földgáz Trade közös cége, a Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt. hozza be. Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára lapunknak már tavasszal úgy nyilatkozott, hogy "az E.On és a Gazprom közötti hosszú távú gázszállítási szerződés 2015-ben jár le, az újratárgyalási folyamatban a magyar kormány részéről az MVM lehet a tárgyalópartner" (Napi Gazdaság, 2012. március 2.). Az államtitkár nemrégiben a Gazdasági rádióban már élesebben fogalmazott, amikor a vásárlási szándékot azzal is indokolta, hogy "a szerződés újratárgyalása mindig adott, ezt azonban az E.On nem lépi meg, holott a magyarországi gázár kifejezetten magasnak számít".

Uniós vizsgálat javítja  a magyar pozíciót

A Gazprom ellen indított uniós vizsgálat egyes vélemények szerint pozitív eredménnyel is járhat a magyar tárgyalási pozíció szempontjából, bár abban a nem túl valószínű esetben, ha a magyar htsz kapcsán elmarasztalnák a Gazpromot, két-három év múlva az a helyzet állhat elő, hogy az állami kézbe került gáz-nagykereskedelem és a nonprofittá tett hálózatüzemeltetés mellett a gázimportban éppen a piaci alapú verseny elvei alapján kérik számon a beszállítót. A szerződés jelenleg az E.On Földgáz Trade Zrt.-nél van, annak részletei üzleti titoknak minősülnek (bár a Magyar Energia Hivatalon keresztül a kormány természetesen hozzáférhet).

A német anyacég és a magyar leány is korábban többször azt közölte, hogy az elmúlt években több ponton sikerült kedvezőbb irányba változtatni a Brüsszel által is vizsgált árképleten. Pontos információk erről ugyan nincsenek, de vélhetően a magyar kontraktus is 15 százalékban már spotpiaci árakon alapul (szemben a teljes olajindexálással). A német energiacég 2006-ban vette át a Moltól a gázüzletágat és a htsz-t, azonban önmagában a gáz-nagykereskedelem nem számít kimondottan jó üzletnek (főként a hatósági árszabályozás miatt). Vélhetően az MVM sem ilyen értelemben lát lehetőségeket a tranzakcióban.

leszák tamás