A 2016-os költségvetés egyik vívmánya - a kormány szerint -, hogy azt már tavaly júniusban elfogadta a parlament, így az üzleti szférának fél éve volt arra, hogy felkészüljön a várható gazdasági környezetre - legalábbis ezzel érvelnek kormányzati körökben. A 2017-es költéségvetést szintén várhatóan korán fogadja el a parlament - erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti interjújában. A kormány jogalkotási terve szerint a büdzsé az új adótörvények a teljesen újrakodifikált adózás rendjét szabályozó jogszabály már májusban a parlament elé kerül, így azt júniusban el is fogadhatják képviselők.

A korai költségvetés egyértelmű hátránya, hogy aktualizálni kell, hisz akár a makropálya változása miatt több száz milliárd forintos differencia keletkezhet. Ez történt az idei költségvetéssel is: a tervezési makropálya már köszönő viszonyban sincs a most látható folyamatokkal - mutatott rá a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) a múlt héten publikált jelentésben. További hátrány, hogy új programok fedezet híján nem indíthatóak, ám láthatóan ez nem zavarta a kormány.

Varga Mihály majd megoldja

A 2016-os büdzsé elfogadása óta eltelt hét hónapban 123,4 milliárd forintban hoztak határozatokat, amely kiadásnövelést jelent - miközben erre nincs fedezet a költségvetésben. Ezt az ellentmondás feloldandó a kormány minden egyes határozatban a nemzetgazdasági miniszter feladatául nevezi meg, hogy a fedezetet előteremtse - annak ellenére, hogy költségvetést sem Varga Mihály, sem a kormány nem módosíthat - azt egyedül a parlament teheti meg. Erre nem került sor sem 2015-ben, de borítékolható, hogy 2016 első hónapjaiban sem várható a büdzsé módosítása, hisz kommunikációs szempontból rosszul venné ki magát, ha egy büdzsét a tárgyév második-harmadik hónapjában már újraírnak - annak ellenére is, hogy az már számos ponton köszönő viszonyban sincs a valósággal. Egyetlen megoldás a költségvetésen belüli átcsoportosítás, más kiadások elhagyása vagy a tartalékok megcsapolása, ami az év első hónapjaiban szintén kevésbé szerencsés.

Az idei költségvetésben 70 milliárd forintot különítettek el az Országvédelmi Alapban - amely a makrogazdasági kockázatok kezelésre használható - ám ez szeptember 30-ig tabu még a kormány számára. Ha a költségvetési folyamatok akkor megfelelnek a tervezetnek, csak akkor lehet azt felhasználni más célokra. Ha nem jól alakul az év - a tervezettnél kisebb a növekedés, az infláció vagy magasabb a hiány - akkor a tartalékot zárolják, így automatikusan csökkentve a kiadásokat és a hiányt. Létezik még a "rendkívüli kormányzati intézkedések" költségvetési sor a maga száz milliárd forintjával, amely az előre nem látható kiadásokra, például határkerítés-építésre szolgál. A költségvetés e tartalékából az első féléveben csak 40 milliárd forintot költhet a kormány.

Még 29 milliárd oktatásra, 15 milliárd bérkiegészítésre

Ezzel szemben tett a kormány 124,9 milliárd forintos ígéretet a KFIB elemzése szerint: a legnagyobb tételt a nem állami fenntartású iskolák működésnek normatív támogatása, amit 29,2 milliárd forintra becsülnek. A tervezés minőségét jelzi, hogy ilyen nagyságrendű és fontosságú tétel kimaradhatott a költségvetésből. A kormány e kiadásról 2015. november 10-én döntött, amikor a a hagyományos költségvetési menetrendben (vagyis decemberi elfogadással) még bőven tudta volna kezelni ezt a forráshiányt. December 8-án határoztak a szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítésről is: erre a célra 15,5 milliárd forintot "ígértek el".

Majd december utolsó napjaiban több tízmilliárd forint elköltéséről döntött a kormány, többek között a 2016-os költségvetés terhére. Így 10,2 milliárd forintot szavaztak meg a 2024-es olimpiai pályázatra, 15,9 milliárdot a leégett Testnevelési Egyetem (TE) sportcsarnokának újjáépítésére, amiből időközben komplett campusfejlesztés lett 36,5 milliárd forintos keretbüdzsével, amit 2016-2018 között kap meg a TE. Egy decemberi kormánydöntés szerint csak 2016-ban 6 milliárd forintot költenek a "Makovecz-életmű gondozásra" - miközben ilyen előirányzatot hiába keresünk a büdzsében.

A kormány januárban sem pihent: idén az 1956-os forradalom kerek évfordulója van, e célra a  parlament az elfogadott 2016-os költségvetési törvényben 1,5 milliárd forintot szavazott meg. A kormány tervei ennél nagyszabásúbbak: egy két héttel ezelőtti kormányhatározat szerint 12,1 milliárd forintot költenének a célra, de ugyanekkor megszavaztak még 750 milliót a külhoni magyar fiatal vállalkozók évének programjaira.

A kormány több olyan határozatot hozott, amely összeg nélkül további több tíz milliárdos kiadással járhat fedezet nélkül. Ezek közé tartozik a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium Várba költözése, amelyre elvileg 2017-ig kellene sort keríteni úgy, hogy az ügyben még nem történt nyilvános lépés. E költségvetési kockázatokat még nem is lehet forintosítani - de bizonytalansága miatt nem is érdemes.

Forrás: KFIB
Kép: A nagyobb képért kattintson!