Orbán Viktor, a tüzes magyar miniszterelnök azzal nyitotta meg a parlament ülését, hogy kijelentette: Magyarország erősebb és nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint 2008-ban, amikor segélycsomagot kért a Nemzetközi Valutaalaptól - kezdi budapesti tudósítását az FT. A lehangoló inflációs adatok, amelyek egy nappal később jelentek meg, nem éppen egy ereje teljében lévő gazdaságról tanúskodnak. A fogyasztói árak hat százalékkal nőttek augusztusban, ami a leggyorsabb tempó az Európai Unióban.

A pénzromlás üteme gyorsult a júliusi 5,8 százalékhoz képest és egyre távolabb kerül a kormány háromszázalékos céljától. A maginfláció ugyan változatlan, 5,1 százalék maradt, de az FT idézi Daniel Hewittet, a Barclays bank elemzőjét, aki emlékeztet arra, hogy az augusztusi adat meghaladta a szakértők 5,9 százalékos várakozását.

Zavarba ejtő kettős beszéd

Még aggasztóbbnak tartja a gazdasági szaklap, hogy az élelmiszerek 6,4 százalékkal, az üzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak, ami párosult az MNB váratlan kamatcsökkentésével és Orbán zavarba ejtő kettős beszédével a régóta napirenden lévő  EU-IMF hitellel kapcsolatban. Mindezek nyomán a forint 2,5 százalékkal gyengült az euróval szemben - emlékeztet Hewitt.

A helyzet nem lenne nagyon aggasztó, ha a magyar kormány egyrészt szembenézne a 2013-as költségvetés gyanús számaival, másrészt őszintén mérlegelné az EU-IMF segítség feltételeit, amelyeket számtalanszor türelmesen elmagyaráztak neki. Ami azt illeti egyiknek sincs semmi jele, sőt, Orbán azt mondta a parlamentben, hogy az országnak saját maga miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra, a gond a közös európai valutával van. Magyarországot az eurózóna válsága húzza vissza.

Ott lyuk, sajnáljuk

A tudósítás ezután a Barclays szakértőjének összefoglalója alapján ismerteti a 2013-as költségvetésen tátongó 600 milliárd forintos lyuk összetevőit. Hewitt mindezek alapján - továbbá a magas infláció és az exportpiacok gyengélkedése miatt - valószínűtlennek tartja, hogy az MNB folytatja a kamatcsökkentést.

Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban elismétli a külföldi szakértők régi véleményét: a miniszterelnök ragaszkodása az unortodox gazdaságpolitikához, amely szerint Magyarországgal más feltételek alapján kellene megállapodni, már eddig is időrabló stratégiának bizonyult és magában hordja a lehetőségét, hogy az egyeztetések egy ponton megszakadnak. Változás akkor várható, ha az államadósság finanszírozása ellehetetlenül.

Teszünk rá

Az FT úgy látja, hogy a kormány eközben nem hagyja magát idegesíteni a költségvetési feszültségek miatt. A helyi média ugyan arról tudósított, hogy a szingapúri Flextronics újabb 600 emberét bocsátja el - ez a harmadik leépítési hullám az elmúlt tíz hónapban -, ám Matolcsy György gazdasági miniszter az ismert finanszírozási lyukak ellenére a munkahelyvédelmi programtól várja a megoldást.

A miniszter kitart amellett, hogy a terv megvalósításához szükséges 300 milliárd forintot ha törik, ha szakad előteremtik 2013-ban. Nem törődnek a külső nyomással, mivel hogy egyetlen "nemzetközi szervezet" sem változtathatja meg meg a magyar kormány politikáját ebben a kérdésben.