A magyar gazdaság az idén 2,3 százalékkal nő, amely a tavalyi 2,9 százalék után komoly lassulást jelent, ráadásul növekedése szinte kizárólag az uniós forrásokra épül  - derült ki a Pénzügykutató Zrt. előrejelzéséből.

Várhegyi Éva, a cég tudományos tanácsadója szerint az elmúlt három év GDP-többletével csak a válság előtti szintet sikerült elérni, holott Magyarország fő versenytársai már korábban túljutottak ezen, és a termelési tényezők által meghatározott potenciális növekedés ütemében is lehagyták az országot.

A magyar gazdaság versenyképességét és felzárkózási esélyét rontja, hogy bár a foglalkoztatás bővül (idén a munkanélküliség 7 százalékról 5,9-re csökken), a termelékenység nem javul. A közmunkaprogrammal felduzzasztott foglalkoztatás hatékonyságát és fenntarthatóságát a magas költsége mellett az is megkérdőjelezi, hogy a közfoglalkoztatottak többsége nem jut be az elsődleges munkaerőpiacra. A munkaerő mennyiségi és minőségi problémái az erősödő kivándorlással, valamint a központosított és "lebutított" oktatással várhatóan tovább nőnek.

A kerítésépítés dobta meg a beruházásokat

A Pénzügykutató Zrt. szerint a beruházások volumene idén 3 százalékkal esik vissza éves összevetésben, holott tavaly előtt még 19,4, tavaly pedig 0,6 százalékos volt a növekedés üteme. A lanyhuló beruházások miatt a gazdaság bővülése tavaly főként az élénkülő fogyasztásnak és a tetemes exporttöbbletnek volt köszönhető. Idén is ez lesz a jellemző, ám a beruházások csökkenése miatt tovább csökken a GDP-növekedés üteme.

A felzárkózást gátolják a versenyszektor nyomott szintű beruházásai, amelyek tavaly újból elmaradtak a válság előtti szinttől. A magánszektor fejlesztéseit az MNB kedvezményes növekedési hitelprogramja sem tudta érdemben fellendíteni, és ez az új hitelösztönző programjától sem várható. A hazai vállalatok ahelyett, hogy a tevékenységük bővítését szolgáló hitelfelvételeikkel a gazdasági növekedést táplálták volna, tetemes pénzügyi megtakarításaikkal és az új hiteleiket meghaladó törlesztésekkel jelentős nettó megtakarítási többletet értek el. Az idén talán elolvad az abnormálisnak tekinthető megtakarítói pozíciójuk, de komoly növekedési lökés innen még nem várható.

Petschnig Mária Zita, az Pénzügykutató tudományos munkatársa szerint tavaly a beruházások volumenét a kerítésépítés dobta meg érezhetően.

Jöhet a felminősítés?

A mérséklődő államháztartási hiány és adósság, a devizahitelek forintosítása miatt csökkenő sérülékenység, valamint a stabil többleteket mutató külső pozíció lehetővé teszi, hogy az ország idén kikerüljön a befektetésre nem ajánlott besorolásból. Ugyanakkor a magyar kormány versenykorlátozó intézkedései, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) átláthatatlan tevékenysége nem csupán az ország hitelminősítői megítélését, hanem a versenyképességét is rontják, amivel gátolják a gazdaság fejlődését.

Még nőhet a lakossági fogyasztás

A fogyasztást a reálkeresetek emelkedése mellett a banki elszámolások lódították meg tavaly, idén viszont a keresetek még erőteljesebb bővülése és a hitelezés beindulása táplálhatja. A növekedés fő húzóereje így a fogyasztás lesz, de a nettó export is jelentős marad, mivel a korábbi (főként járműipari) fejlesztések hatására továbbra is gyorsan nőhet a kivitel, miközben a beruházások csökkenése mérsékli az import dinamikáját.

A masszív exporttöbblet idén is lehetővé teszi, hogy az apadó uniós transzferek ellenére nagyarányú külső finanszírozási többlet jöjjön létre. A külkereskedelmi mérleg aktívuma ezért soha nem látott magasságba emelkedhet, s meghaladhatja a 10 milliárd eurót.

A cég szerint a reálkeresetek a tavalyi 4,2 százalék után idén 5,7 százalékkal nőnek, 1,3 százalékos infláció mellett.

Mi lesz az államháztartással?

Az államháztartás hiánya idén a GDP 2,1 százalékát teheti ki, ami kissé meghaladja a költségvetési törvényben előirányzott 2 százalékot. Mérsékelheti a prognosztizált hiányt, ha a vagyonértékesítési tervek megvalósulnak, illetve az uniós eljárások kedvezően zárulnak. Növelheti viszont a deficitet, ha az uniós támogatások lehívása nem a terveknek megfelelően alakul, vagy ha a nemzetközi környezet nem várt eseményei (nagy jegybankok döntései, migráció) miatt jelentkeznek többletkiadások.

Ördögi körben a magyar gazdaság

A külföldi és hazai befektetők többségét az itteni beruházásoktól elriasztó kormányzati magatartás miatt a gazdaság növekedése mind inkább csak az uniós forrásokra támaszkodhat. Ezek elnyerése érdekében igyekszik a kabinet a költségvetési fegyelem példaképévé tenni Magyarországot, lemondva egyúttal azokról a lehetőségekről (például a humánszféra fejlesztéséről), amelyekkel megállíthatná a jövő felélését és hosszabb távon is megalapozhatná az ország fejlődését.