Az öregedés kezelésében minden tudományágnak ki kell vennie a részét, s az időskori betegségeket nem csak gyógyítani hanem megelőzni is kell. Amint a legtöbb felnőttkori betegség gyökerei a gyerekkorba nyúlnak vissza, az időskori betegségek gyökerei a felnőttkorhoz köthetők. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XXII. Vándorgyűlésének vezető témája is az időskor, és azon belül az életminőséget rontó betegségek megelőzése - mondta a szakmai tanácskozás előtt Molnár Károly, az MPT elnöke,

Becslések szerint 2050-re megháromszorozódik a demenciával, ezen belül az Alzheimer-kórral élők száma. Jelenleg világszerte 130-150 millió, Magyarországon mintegy 2-300 ezer diagnosztizált demens beteg él, nagyjából 70 százalékuk szenved Alzheimer-kórban, amely a nőket arányaiban jobban sújtja. Míg a 65 éves korosztályban csupán a lakosság 1 százaléka érintett, minden második 85 évnél idősebb számíthat a betegség megjelenésére - sorolta a számokat Molnár Károly.

Kapcsolódó

Pszichés zavarok testi betegség képében

Az egészségügyi világszervezet (WHO) 2014-ben deklarálta, hogy nincs testi egészség lelki egészség nélkül, s valóban, sok időskori pszichés zavar testi betegség formájában jelentkezik, ám korai felismeréssel a nagy betegségteherrel járó állapotok jelentős része megelőzhető lenne. A jelentős gazdasági teherrel járó depresszió, az öngyilkosság és egyéb mentális zavarok előfordulási számai népbetegségre utalnak - csak a depressziósok száma 700 ezer -, az Emmi 2018 végén kiadott rendelete mégsem sorolja ezeket a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű vagy egyébként jelentős költségteherrel járó megbetegedések közé, pedig e betegségek időben történő felismerése és kezelése sokkal könnyebb lenne, mint a következményeik finanszírozása - hangsúlyozta Molnár.

Ugyanakkor számos akadálya van a mentális betegségek kezelésének: mindössze 6-700 pszichiáter dolgozik az országban, a forráshiányos intézményrendszerben tapasztalt állapotok gyakran riasztóak, több sebből vérzik az utánpótlásképzés is. Sem a pszichiáterrezidens-helyek, sem képzőhelyek és kiképzők száma nem elegendő.

Az MPT elnöke ugyanakkor ígéretes fejleményekről is beszámolt, ilyennek nevezte a infrastruktúra fejlesztésre bejelentett uniós támogatású program indulását, a magas biztonsági fokozatú osztály fejlesztését, valamint azt a tényt, hogy a mentális betegségek megelőzése és kezelése bekerült az öt nagy népegészségügyi program közé. Ezt a szakma el is készítette és az egészségügyi vezetés rendelkezésére bocsátotta.

Gyilkos kór

A magyarok rossz általános egészségi állapota mellett nagyon fontos tudatában lenni annak, hogy a mentális zavarok gyilkos betegségek,  a kezeletlen mentális betegek 10 évvel rövidebb életre számíthatnak, miközben rengeteg pénzt emészt fel a testi betegségeik kezelése.

S nem csak hogy megrövidítik az életet, de azonos korú populációt nézve például a skizofréniával élők halálozási aránya két-háromszorosa a betegségtől nem érintettekének. Ha a mentális zavarokat figyelmen kívül hagyjuk, bármennyi plusz forrást fordítunk a testi betegségek gyógyítására, nem lesz érdemi eredmény - tette hozzá Purebl György, az MPT előző elnöke.

Nem az idősödést kell legyőzni

Manapság kevés teret kap annak hangsúlyozása, hogy maga az idősödés természetes folyamat, amivel pozitívumok is járnak - fogalmazott az MPT előző elnöke, elismerve hogy némi paradigmaváltás - például az anti-ageing mozgalmaknál - azért tapasztalható. A legfontosabb a természetes idősödést fenntartani, hiszen ha a korral járó betegségek kockázatát csökkentjük, ez lehet egy jól működő folyamat. Nem az idősödést kell legyőzni, hanem az azzal járó társbetegségeket, emellett érdemes maximalizálni azokat az előnyöket, amelyek az öregedést kísérik, s amelyek a mi kultúránkban egyelőre háttérbe szorulnak - fogalmazott Purebl György.

Így fékezhető egyszerűen a demencia

A demencia megelőzése illetve lassítása kapcsán Purebl kiemelte, ebben az emberek saját maguk is sokat tehetnek. Kevesen tudják például, hogy a legnagyobb kockázati tényező a nagyothallás. A környezeti hangoktól elzárt embert kevesebb inger éri, ezáltal nem használt agyterületei károsodnak. Emellett a mozgás és táplálékfelvétel korlátozása bizonyítottan gátolja az időskori elbutulás kialakulását, illetve az előrehaladását.

Minden harmadik gyerek életében van egy olyan időszak, amikor pszichés problémák miatt segítségre szorul, amikor nagyon fontos lenne ezeket a problémákat felismerni és kezelni, ugyanakkor mindössze 40 gyerekpszichiáter dolgozik az állami ellátórendszerben. Mindennel együtt sincs több belőlük 70-nél, ezért minimum duplázni, de inkább triplázni kellene a gyerekpszichiáterek számát - erről már Balázs Judit, az MPT leendő elnöke beszélt.

Már a gondok kialakulása előtt be kellene avatkozni

Az egészséges fiatalok nevelése érdekében fontos lenne erőforrásokat koncentrálni a primer prevencióra, hogy még a gondok kialakulása előtt közbe lehessen avatkozni, ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a fiatalok maguk felismerjék, ha problémájuk van és merjenek segítséget kérni - hangsúlyozta Balázs Judit.

Évek óta jelzik, hogy szükséges bővíteni a gyerekpszichiáter rezidensképzésben elérhető helyek számát, érdeklődő ugyanis lenne bőven, emellett növelni kellene az akkreditált képzőhelyek és a kiképzők számát is. A mentális betegségek kezelését célzó népegészségügyi programban a szakma azt is javasolja, hogy a gyerekpszichiátriát tegyék a medikusképzés részévé. Ugyanakkor a munkakörülmények javítására is szükség van ahhoz, hogy a fiatal orvosok vonzónak találják ezt a területet - tett hozzá Balázs Judit.

Globális gond

A demens, Alzheimer kórral élő betegek kezelésére, ápolására nem áll rendelkezésre szervezett, jól működő megfelelő kapacitású ellátórendszer, a globális problémát a WHO is kiemelt területként tart számon. Terápia nincs, a terhek jórészt a szociális ellátórendszerre és a családokra hárulnak, s ebben a tevékenységben mind a családtagoknak, mint a személyzetnek támogatásra van szüksége. Ilyen típusú támogatást nyújt például a Hegyvidéki Önkormányzat Alzheimer Caféja, ahol kötetlen formában informálódhatnak, adhatnak tanácsot egymásnak a bevált módszerekről az érintettek.

A legfontosabb azonban az életminőség minél hosszabb ideig való megőrzése érdekében a  korai felismerés lenne - hangsúlyozta Kocsis Judit, a Alzheimer Cafe vezetője. Ma  sokszor későn kerülnek orvoshoz a demens, Alzheimer-kórban szenvedő betegek, amikor már nehéz segíteni. Erre pedig mindképpen fel kell készülni, mert ha a társadalom öregedése a jelenlegi ütemben folytatódik, 2050-re mindenkinek lesz demens hozzátartozója - tette hozzá Kocsis.