Bár már két év telt el azóta, hogy az állam elindította a bürokráciacsökkentő programját, máig sok tennivaló maradt - mondta Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) vezetője a szervezet által szervezett Egyszerű Állam Workshopon. Mint mondta, ma is sok idő és energia megy el az ügyintézésre, ami jóval több, mint amennyit szeretnének, ám a kormány nevében türelmet kért a szakember.

Szerinte azért is haladnak lassan, mert a bürokrácia csökkentése egyfajta dzsungelharc, ahol egymással összefüggő, sok időt igénylő feladatok várnak még megoldásra. "Meg kell találnunk, hogy mi mivel függ össze, hogy mi miért szükséges - fogalmazott Szatmáry, aki azért hozzátette, hogy már eddig is vannak elért eredményeik, ilyen például az egyablakos ügyintézés, a társasági adó csökkentése, több kisadó kivezetése, a NYENYI adatszolgáltatás megszüntetése, az építési eljárások egyszerűsítése, a NAV eljárások elektronizálása, vagy akár a környezetvédelmi hozzájárulás megszüntetése. A munka java azonban még előttünk van - ismerte el a BKIK vezér.

Magyarország a sor végén kullog

Senki sem vitatja, hogy óriási problémáról van szó - tette hozzá Turóczy László, az NGM versenyképességért felelős helyettes-államtitkára. Ezt alátámasztandó elmondta, hogy amíg hazánkban a GDP 10 százalékát (mintegy 3 ezer milliárd forintot) költik a vállalkozások adminisztrációra, addig az EU-s átlag mindössze 3-5 százalék, de a régióban sem találunk ennél nagyobb mértéket. Ennél is jobban mutatja azonban a lemaradásunkat az a nemrég készült statisztika, mely során 140 országban kutatták azt, hogy az állami szabályozás mekkora terheket ró a cégekre: Magyarország a sor végén kullogva, a 138. helyen végzett.

A program során összesen 114 intézkedést vinnének végig, ebből 29-et már végrehajtottak , ezek pedig akár 100 milliárdos megtakarítást is hozhatnak Turóczy szerint. A helyettes-államtitkár hozzátette, hogy ha hozzávesszük azokat a bürokráciacsökkentő lépéseket, amelyeket a program elindítása előtt hoztak meg, illetve azokat, amelyeket még idén szándékoznak végigvinni, akkor akár 200-250 milliárdos kiadáscsökkentésre is esély van.

Mi van még hátra?

A jövendő lépésekről Szatmáry elmondta, hogy egyszerűsíteni tervezik például az építési eljárásokat, így ha a megadott 30 napos határidőn belül nem válaszol az állami szerv, akkor megadottnak kell majd tekinteni az engedélyt. Ugyancsak tervezik, hogy állami szerv ne kérjen be olyan igazolást a vállalkozóktól, amely megtalálható bármelyik hatóságnál, bár a BKIK elnöke elismerte, hogy ez utóbbihoz még informatikai fejlesztésre van szükség.

A legeredményesebb lépés azonban az lenne, ha a jövőben nem hozunk olyan döntést, amely növeli az adminisztratív költségeket - hangsúlyozta mindkét szakember. Szatmáry elmondta, hogy ennek érdekében az összes kormánydöntéshez egy olyan mellékletet kell csatolni, amely végigveszi, hogy az milyen plusz terheket róna a cégekre, azonban így sem lehet kikerülni, hogy néha becsússzon egy-egy hiba - ismerte el a szakember.

Már nem kell sokat várni

Már a jövő év közepére érezhetőek lesznek a kormányzati fejlesztéseknek köszönhető e-ügyintézések előnyei - mondta Kis Gergely, a Közigazgatási és Igazságügy Minisztérium e-közigazgatási osztályának vezetője.

A fejlesztések során az ügyfeleknek nyújtott rugalmas megoldásokat figyelmet kapnának. Ezzel kapcsolatban példaként említette annak lehetőségét, hogy ne egy, hanem akár négy-öt opció közül választhassanak, hogy mindenki megtalálhassa a számára megfelelő megoldást, akár e-ügyintézésről, akár papír alakpúról van szó. Kis ugyanakkor hozzátette: míg a cégektől - a legkisebbek kivételével - jogos követelés, hogy minden ügyet elektronikus úton intézzenek, addig ezt a lakosságtól nem lehet elvárni.

A hatósági oldalról  a rendszernek viszont - akár elektronikusan, akár papír alapon kezeli az ügyeket -, mindenképpen elektronikusnak kell lennie - emelte ki Kis. Így ugyanis lehetővé válna, hogy ne kelljen mindig minden adatot megadni minden hatóságnak. Ennek kezelésére létrehoznának egy e-vállalkozói portált, ahol egy felületen lehetne elindítani minden ügyet - vagy legalábbis linkkel eljutni a megfelelő helyre - tette hozzá.

A fejlesztések egy része csúszásban van - ismerte el Kis -, de 2013 közepén már érezhető lesz az eredmény. Ezzel azonban nem érnek a feladatuk végére, hiszen az informatikai rendszereket folyamatosan fejleszteni kell: ami ma korszerűnek számít, azt két év múlva már könnyen megmosolyogják - tette hozzá az osztályvezető.