Az idei első félévben összesen 1197 konferenciát tartottak Magyarországon, melyből 476 volt nemzetközi és 721 magyar. Ez 10,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, ám árnyaltabb a kép, ha azt nézzük, hogy az emelkedés szinte csak a hazai rendezvényeknek köszönhető, mivel a nemzetközi ágazat 3,3 százalékkal emelkedett.

A statisztikákat böngészve kiderül még, hogy 190 ezren vettek részt ezeken az eseményeket, a nemzetközi konferenciákon összesen 78 814 résztvevőt regisztráltak, átlagosan 166 fős részvétel mellett, míg a magyar rendezvényeket 109 071 fő látogatta, átlagosan 151-en egyet. Amennyiben a tematikát nézzük, úgy azt látjuk, hogy 2014 első félévében a legtöbb konferenciát orvosi témában rendezték, ez a gazdaság követte, majd a gyógyszeripar jön.

Van élet Budapesten túl?

Minden relatív - kommentálta az adatokat érdeklődésünkre Juhász Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségén belül működő Kongresszusi és rendezvényszervező bizottság vezetője. Szerinte bár a növekedés dicséretes, de az viszont "okot adhat az elégedetlenségre", hogy alig növekszik a külföldi konferenciák száma. Márpedig a külföldi konferencia több bevételt hoz, hiszen az azon résztvevők valószínűleg szállodában alszanak, de alapvetően többet is költenek - magyarázta Juhász.

Hazánk jelenlegi adottságait figyelembe véve szép eredménynek mondható a konferenciák számának növekedése - közölte érdeklődésünkre a Magyar Turizmus Zrt. Mint írták, ezt támasztja alá a nemzetközi szövetség, az ICCA ranglistáján való előrelépésünk, hiszen amíg 2012-ben Budapest a 20. helyet foglalta el, addig tavaly már a 17. helyen állt, így olyan kongresszusi helyszíneket utasított maga mögé, mint Róma (19.), Stockholm, Bangkok, Sydney (20.), München (25.) vagy éppen Varsó (34.).

Budapesten kívül azonban jelenleg kevés magyar településnek van lehetősége ringbe szállni a nemzetközi konferenciapiacon: a statisztikák szerint az összes konferencia 72 százalékát a fővárosban rendezik meg, úgy, hogy a magyar rendezésű szakmai események 37 százalékát vidéken tartják, míg a nemzetközieknek csak a 18 százalékát. Ez nem meglepő Juhász szerint, hiszen, ahogy az ország, a konferenciaturizmus is Budapest centrikus, így hiába van több vidéki városban, így például Pécsett és Debrecenben is megfelelő helyszín, az már a megközelíthetőség miatt kényelmetlen egy külföldinek. "Nagyon elszántnak kell lennie, annak a határon túli vendégnek, akit rá lehet beszélni egy vidéki helyszínre" - hangsúlyozta a szakember.

A nyár közepén Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos jelentette be, hogy négy éven belül megépülhet Budapest 4000-5000 fő befogadására alkalmas új kongresszusi központja, közölte azt is, hogy reális cél, hogy Budapest a világon az első öt, Európában az első három legnépszerűbb konferenciahelyszín között legyen. Ennek eléréséhez minden feltétel adott a politikus szerint: a magyar főváros a világ bármely pontjáról jól elérhető, kellemes klímája van, a szolgáltatások színvonalához viszonyítva jó ár-érték aránnyal rendelkezik. A meglévő feltételek közé sorolta azt is, hogy minden kategóriában elegendő szállodai férőhely áll rendelkezésre, továbbá Budapest közbiztonsága az európai rangsor elején áll, és jó az imázsa. Miután dátumot nem mondott, rákérdeztünk a Magyar Turizmus Zrt.-nél, hogy ez mikorra válhat realitássá, ám választ erre a kérdésünkre nem kaptunk, mondván ez nem az ő kompetenciájuk. Juhász viszont túlzott várakozásnak nevezte a terveket, mint mondta olyan egzotikus országokkal, különleges helyszínekkel kell versenyeznünk, amelyek jóval nagyobb kapacitással és politikai súllyal is bírnak hazánknál, így a közeljövőben semmiképpen sem reális cél világszinten az első ötbe kerülnie Budapestnek.

A kormány döntése szerint az új Budapesti Kongresszusi Központ a Millenniumi Városrészben, a Művészetek Palotája melletti közel 13 ezer négyzetméteres területen épülhet fel, a telket az állam 2014 elején megvásárolta a Trigránit cégcsoporttól.

A Budapest-centrikusság elsősorban a nemzetközi repülőtér elhelyezkedéséből adódik, hiszen a pályázatok során az elbírálási szempontok közül a legmeghatározóbb a jó elhelyezkedés - fejtette ki a Magyar Turizmus Zrt., amely szerint ugyanakkor van kereslet a vidéki helyszínekre is. Ezt támasztja alá, hogy néhány vidéki nagyvárosban is van kongresszusi központ, ahol elsősorban kis- és közepes méretű konferenciáknak adnak helyet. Közép- és hosszú távú cél is a vidéki városok vonatkozó infrastrukturális fejlesztése és kapacitásbővítése annak érdekében, hogy a nagyobb nemzetközi konferenciákért is versenybe tudjanak szállni - közölte a szervezet.

Elég-e a fapados?

Bár a jó megközelíthetőség fontosságát az MT Zrt. is hangsúlyozta, azt is hozzátették, a Malév megszűnése ma már nem hat ki jelentősen hazánk hivatásturisztikai piacára. Mint írták, ők mindent elkövettek a saját hatáskörükön belül, hogy a nemzeti légitársaság leállításával a Magyarországra irányuló turisztikai forgalom ne szenvedjen jelentős károkat, így például folyamatosan kommunikálják, hogy Magyarország mint turisztikai desztináció jól megközelíthető.

Nem értett ezzel egyet Juhász, aki szerint a Malév megszűnése "komoly gond", hiszen a fapados légitársaságok nem tudják betölteni az utána maradt űrt. A minőségi konferenciaturista nem szívesen ül fel egy fapados járatra, egyrészt a kényelmetlenség miatt, de ennél is fontosabb szempont, hogy itt a menetrend is kevésbé garantált, így előfordulhat, hogy emiatt kési le az adott rendezvényt - magyarázta a MUISZ Kongresszusi és rendezvényszervező bizottságának vezetője.

Merre tovább?

A külföldi vendégforgalom még nagyobb arányú bővülésében a kongresszusi turizmus fontos szerepet játszhat. Ezt felismerve támogatja a kormányzat a több ezer fős budapesti kongresszusi központ felépítését, melyre ebben a kormányzati ciklusban lehet számítani - írta megkeresésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ennek köszönhetően pedig jelentősen növekedhet a magas fajlagos költésű turisták aránya a vendégforgalomban, ami az átlagárak további növekedését eredményezheti. Így a fővárosban meglévő szálláshelyek még rentábilisabbá válnak, és Budapest is jobban pozicionálható lesz a magas költésű, illetve luxusszegmensben - véli a szaktárca.

Jelenleg Magyarország az egyik legjobb ár-érték arányú szolgáltatásokat kínáló ország, nem csak a saját régiónkban, hanem egész Európában is - jelezte a Magyar Turizmus Zrt., külön kihangsúlyozva, hogy a jó ár-érték arány nem azt jelenti, hogy alacsony minőséget adunk olcsón, hanem éppen azt, hogy ugyanazt a kiváló minőségű szolgáltatást nálunk kedvezőbb áron érhetik el a vendégek, mint más európai országokban. Éppen ezért az árak emeléséhez a kereslet további növelése szükséges, írta a szervezet, amely szerint a nagy befogadóképességű budapesti kongresszusi központ megépülése mind a konferenciák számát, mind a résztvevők számát tekintve további, nagymértékű növekedést eredményezhetne.

Ez utóbbi fontosságával Juhász is egyetértett, mint mondta a konferencia központot nagyon várja a szakma, mivel jelenleg egyedül a Hungexpo az egyetlen olyan helyszín, ahol több ezres létszámú konferenciát lehet rendezni. Ennek megfelelően bízunk benne, hogy az elkészül 2018-ra - mondta a szakember, aki szerint ezen kívül is számos területen lenne lehetőség az előrelépésre. Erre szükség is van, mivel egyre erősebb Budapest konkurenciája, amelyek ráadásul olyan kedvezményeket is kínálnak, amit a magyar főváros még nem ad meg. Ilyen például, hogy Prágában ingyenes a városi tömegközlekedés a nagyobb konferenciák résztvevőinek, de a térségben olyanra is van példa, hogy a helyi repülőtársaság kedvezményt ad a repülőjegyek árából - erre itthon a Malév hiányában nemigen van lehetőség -, ahogy arra is, hogy a konferencia központ környékén ingyenes hirdetési lehetőséget kap a rendezvény. Bár ezek egyenként nem súlyos összegek, a sok apróból azonban összeáll egy olyan előny, ami jelenleg még előnyt jelenet ezen települések számára - magyarázta Juhász, aki hozzátette, hogy apróság, de fontos az is, hogy külföldön magas rangú fővédnököt is könnyebb találni, aki üdvözölné a konferencia résztvevőit.