Amennyiben a kormány tartani szeretné a konvergenciaprogramban meghatározott hiánycsökkentő pályát, a 2016-os költségvetésben a GDP 1 százalékára rúgó kiigazításra lenne szükség. Ezzel szemben a kormány inkább egyszeri keresletnövelő intézkedésekkel operál: ilyen volt tavaly a rezsicsökkentés, idén a devizahitelek elszámolásából származó extra lakossági jövedelemm a 2016-os csodaszer ugyanakkor még nem látható. A kormány 2016-ben is minden olyan mozgásteret kihasznál a költségvetési lazításra, amit a tényleges szankciókkal védett határok megengednek, vagyis jövőre is elmegy a kormány a falig - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) igazgatója a 2016-os költségvetés elemzést bemutató sajtótájékoztatóján.

A gazdasági növekedés az idei  2,9 százalékról, jövőre 2,3 százalékra lassul, az infláció -0,1 százalékról, 2,3 százalékra emelkedik a KFIB elemzése szerint. Ezen keretek között az államháztartás hiánya idei 2,9 százalékkal szemben jövőre három százalék lehet - mindkét érték magasabb a kormány által tervezetnél.

Több kockázat a büdzsében

Kapcsolódó

A kormány által benyújtott költségvetésben több kockázatot is lát a KFIB. A kabinet például 2016-ra is számol 115 milliárd forintnyi rendkívüli vagyonbevétellel, amelynek nincs fedezete. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ folyamatosan alulfinanszírozott, hasonlóan a kórházi kiadásokhoz - itt a forrásigényt 100 milliárd forintra teszik az elemzés készítői. A kormány hadat üzent a norvég államnak a magyar civil szervezetek támogatása miatt, amire válaszul a norvég kormány vélhetően beszünteti az állami projektek támogatását - ennek ellenére számol ezzel a pénzzel Budapest. Így összesen 224 milliárd forintnyi tervezési hiba van a 2016-os büdzsében - mondta Romhányi Balázs.

A költségvetésben a kiadások között 195 milliárdos lazítást talált a KFIB - ez és az elfogadott adócsomag 2016-ben még 0,6 százalékos növekedési többletet ad - ám 2017-2019 között 0,5 százalékos fékeződései hatással jár az elemzés szerint. Romhányi megjegyezte, hogy a növekedési többlet nem az szja-csökkentésnek a következménye - hisz már korábban kiderült, hogy ennek nincs növekedésösztönző hatása -, hanem kizárólag a kormányzati túlköltekezésből származik. Így az idei 2,9 százalék után jövőre 2,3 százalékra lassulhat a növekedés, ám 2017-re már csak 1,6 százalékos GDP-bővülés várható. Az államháztartás hiánya így 3 százalék lehet 2016-ban, amely épp belefér a maastrichti követelménybe, vagyis ezt a kemény EU-szabályt a kormány továbbra is betartja. Az államadósság a következő években GDP 76,5 százalékán ragadhat be a költségvetési lazítás hatásra.

Tartós kiigazításra lenne szükség

A szja 15 százalékra való csökkentése és gyerekkedvezmény növelése 120 milliárddal csökkenti a jövő évi bevételeket. A növekedési adóhitel bevezetésével 28 milliárd forintnyi társasági adó megfizetését halaszthatják el azon cégek, amelyek nyereségüket hatszorosára tudják növelni, ám az uniós módszertani szerinti ESA-hiányra ez nem lesz hatással az elszámolási szabályok miatt.

A bankadó csökkentése 2016-ban 60 milliárd forintos, 2017-től 87 milliárdos kiesést jelent az alappályához képest. A sertéshús áfája 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentése nehezen becsülhető a fogyasztási adatok vitathatósága miatt. Konzervatív fogyasztási adatokkal számolva 34 milliárd forintos áfakieséssel járhat az intézkedés. A közműadó fejlesztési célú kedvezményei minimális, 400 milliós bevételi mínuszt jelentenek. A dohányipari különadó véglegessé tétele évi 9 milliárd forint többletbevételt jelenthet - igaz, a társasági nyereségadóban ez csökkenést hozhat.

Kép: Forrás: KFIB


Így az adócsomag és a költségvetési javaslat együttes hatására - feltételezve, hogy a kormány nem költi el százmilliárdos tartalékát - a maastrichti egyenleg 2016-2019 között minden évben több mint 300 milliárd forintos rosszabb az alappályánál. Ez azt jelenti, hogy a fenntarthatóság érdekében a költségvetésben ekkora, vagyis a GDP 1 százalékára rúgó kiigazításra lenne szükség.

A KFIB szerint a 2016-os költségvetést hiába fogadja el a parlament már júliusban, az nem ad érdemi információt hosszútávra. A költségvetési tervezésnek nem a következő egy év kiadásairól kellene szólnia, hanem a középtávú távú stratégiai tervezésről, vagyis arról, hogy a kormány milyen adópolitikát akar folytatni, illetve mely területeken akar fejlesztéseket végrehajtani - vélekedett Romhányi Balázs.