A ghánai, egészen pontosan az accrai magyar nagykövetség 29 év után, április elsején nyílt meg ismét. Azért döntöttek a bezárás mellett 1987-ben, mert akkoriban inkább az európai integráció volt időszerű, az Afrika-politika nem volt igazán fontos az 1990-es évek elején.

A keleti nyitás után a kormány 2015-ben döntött az úgynevezett Déli Nyitásról, amelybe többek közt az afrikai kapcsolatok mélyítése is beletartozott. Ennek megfelelően a Külgazdasági és Külügyminisztériumon belül létrejött az Afrika főosztály, majd ezt követően Etiópiában (Addisz-Abeba) és Ghánában (Accra) nyílt külképviselet, Angolában (Luanda) pedig a napokban fog nyílni egy új nagykövetség.

Afrikában rendkívül fontos a fizikai jelentét, itt nem lehet e-maillel vagy telefonon keresztül üzletelni, így nagyon sok munka lesz az elhalt kapcsolatok felelevenítése

- közölte a Napi.hu megkeresésére Szabó András, az Afrika főosztály volt vezetője, Magyarország ghánai nagykövete, akit ezen kívül Elefántcsontpartra, Guineába és Gambiába is akkreditáltak. Ennek megfelelően az első lépés a kapcsolatrendszer újbóli felépítése lesz, amiben nagy segítséget nyújt, hogy 20-30 évvel ezelőtt még komoly ösztöndíjprogram létezett a két ország között, mely még a politikainál is mélyebb kapcsolatokat eredményezett, több vegyes házasság is köttetett ebben az időben.

Hanna Tetteh külügyminiszter asszony magyar gyökerekkel rendelkezik, hiszen az édesanyja magyar, de hazánkban végzett Benjamin Dagadu (az Irie Maffia énekesének, Sena Dagadunak az édesapja) olajipari miniszterhelyettes és a nagy befolyású egyházi vezető, a Magyarországon közgazdaságtant hallgató Lawrence Tetteh is.

Szabó András nagykövet Hanna Tetteh magyar származású ghánai külügyminiszter asszonnyal

Az együttműködésekben további fejlődés várható, hiszen a Stipendium Hungaricum elnevezésű ösztöndíjprogramnak köszönhetően szeptembertől 50 ghánai diák kerül a magyar egyetemekre, legyen szó a gödöllői Szent István Egyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, vagy az ELTE-ről, illetve a Budapesti Műszaki és Corvinus Egyetemről.

Ghána, a kormány tervei szerint, egyébként is az egyik legfontosabb afrikai partnere lesz Magyarországnak. Szabó András nagykövet elmondása alapján azért választották ezt az államot, mert itt az egyik legfejlettebb a demokrácia, a legstabilabb az államapparátus, illetve ez az egyik legjobban fejlődő gazdaság is, közel 5 százalékos GDP-növekedéssel.

Hat területen várhatóak együttműködések

A legfontosabb iparág a megújuló energia, mely kapcsán Szabó nagykövet kiemelte, hogy igen előrehaladott állapotban van egy projekt, melyben egy magyar cég egy 105 megawattos kapacitású szélparkot építhet. Összehasonlításképp: a paksi atomerőmű blokkjai egyenként 500 megawattos teljesítményre képesek maximális kapacitás mellet.

A tervek szerint három szennyvíztelepet is építhetnek a magyar cégek Ghána-szerte, és fontos lépés lehet egy okmánybiztonsági projekt is.

Ghánai részről már az előrendelést is leadták közel 100 szemétszállításra alkalmas teherautóra, melyeknél magyar cég gyárthatja majd a felépítményt - mondta Szabó András. A nagykövet szerint, bár a mezőgazdaság területén még "az elején járnak" a munkának, erős szándék van arra, hogy magyar termékeknek sikerüljön megvetniük a lábukat az országban, esetleg feldolgozóipari üzemeket hozzanak létre.

Komoly igény van a magyar agrárszaktudásra, így többek közt a sertéstenyésztés, a szójabab-, a takarmánykukorica és a chilipaprika-termesztés területén - hangoztatta Szabó.

Mivel nagyon apró viszonylatról van szó, ezért makroszempontból nem igazán van jelentősége egy-egy ilyen üzletnek, ebből nem lesz tartósan emelkedő a magyar export - kommentálta a leendő beruházásokat Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte fontos kérdés, hogy pontosan mekkora és milyen államközi hitel kapcsolódik a projektekhez, hiszen ha megüt egy bizonyos nagyságrendet, akkor az elégséges lehet ahhoz, hogy a Ghánával szomszédos országok is felfigyeljenek a projektekre, így pedig tovább lehessen terjeszkedni. Ehhez persze szükség van ahhoz, hogy a projektek jó minőségben és időben elkészüljenek. "Betettük a lábunkat Afrikába, a kérdés, vajon megéri-e" - fogalmazott Antalóczy, aki szerint régebben sok hasonló projekt indult, melyet végül sosem fizettek vissza, akár puccs, akár az állami vezetés változása miatt. (Jó példa erre a Vegyépszer líbiai kalandja - a szerk.) Remélhetőleg most már viszont stabilabbak a körülmények és nem kell félni hasonló esetektől.

Erre egyébként szükség is van, hiszen a két ország közötti gazdasági kapcsolat Szabó nagykövet szavaival élve "még nyilvánvalóan messze van attól a szinttől, amit el szeretnénk érni". Az export az év első öt hónapjában 5-6 millió eurót (1,5-1,8 milliárd forintot) ért el, az import ettől még jelentősen elmarad. A forgalom nagy részét könnyűipari gépek adják, de egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a feldolgozott termékek is.

A fenti projektek Szabó András számításai szerint összesen 2-300 millió euró értékű beruházásokat jelentenek, és remélhetőleg az év végéig mindegyik területen sikerül elkezdeni a valódi munkálatokat. Addigra működhet egyébként teljes gőzzel a nagykövetség is, mivel Szabó szerint egyelőre egy "zöld mezős" nagykövetség újraépítése zajlik, ami komoly erőket igényel az egy nagykövettel és három diplomatával dolgozó hivataltól.

Kérdésünkre, hogy a magyar állam a szerződő felek összehozásán kívül bármilyen formában részt vesz-e ezekben a projektekben, Szabó annyit mondott, hogy a politikai kapcsolatépítés mellett az Eximbanknak 45 millió eurónyi országlimitje van Ghána irányában.

Sporton keresztül terjeszkedni

Ghána és Magyarország a sportkapcsolatait is szorosabbra húzná, így az úszás, a vízilabda, az ökölvívás, az íjászat és a kajak-kenu területén várhatóak a jövőben komolyabb együttműködések. Ennek mélysége Szabó szerint a két ország szövetségein múlik, ám annyit megemlített, hogy hazánk álláspontja szerint nem az edzőcsere és a közös edzőtábor a legjobb megoldás, hanem egy összetettebb együttműködés, ami kiterjed az sport infrastruktúrájának fejlesztésére is.

Jelenleg Ghánában nincs uszoda, nincs sportcsarnok - hiába építettek a kínaiak nemrég egy nagy stadiont -, így az igazán nagy dobás a magyar nagykövet szerint az lehetne, ha magyar cégek építhetnének néhány sportlétesítményt az országban, amivel a helyi utánpótlást fel lehetne erősíteni.

A sportágak közötti együttműködés azért is fontos hazánknak, mert ez által könnyebben megismerhetik Magyarországot a ghánaiak, és Szabó András szerint éppen ezért volt rendkívül fontos az is, hogy májusban barátságos labdarúgó mérkőzésen csapott össze Magyarország és Elefántcsontpart. Ez utóbbi országgal ugyanis még nincsen semmilyen számottevő gazdasági kapcsolatunk, ám egy ilyen esemény által Szabó nagykövet szerint komoly eredmény érhető el egymás megismerése terén.