Az MFB tavaly ősszel próbálta felmérni, hogy mekkora az a finanszírozási rés, amelynek a betöltése javíthatja az életképes cégek versenyképességét és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A rés (vagy másképp fogalmazva gap) abból adódóan keletkezik az életképesnek tekinthető (pozitív saját tőkével rendelkező, a következő 12 hónapban bel- és külföldi piacain is legalább stabil eladásokkal számoló) cégek körében, mert valamilyen okból elutasították (részben vagy teljesen) ezeknek a vállalkozásoknak a hitelkérelmét, vagy a kapott hitelajánlatot annak kedvezőtlennek ítélt feltételei miatt nem fogadják el a vállalatok, esetleg a kérelem elutasításától tartva eleve nem is próbálkoznak kölcsön iránti igényükkel pénzintézetekhez fordulni.

A fenti ábrából jól látszik, hogy összesen 32 ezer olyan céget találtak, amelynél kialakult a hitelezési rés. Döntő többségük mikrovállalkozás, ám 4-500 középvállalatot és egy tucat nagyvállalatot is találtak.

Persze nagyon nem mindegy, hogy ki, miért nem jut hitelhez. Alább az így elveszített összeg nagysága látható, míg ha a vállalatszámot nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 8 ezer cég a hitelkérelem részbeni elutasítása, 5 ezer a teljes elutasítás miatt szorult ki a hitelezési piacról. Ezen felül az MFB felmérése 200 olyan céget is talált, amelyik maga utasította el a pénzintézet által felajánlott feltételeket, 19 ezren pedig be sem nyújtották a hitelajánlatukat, mondván úgysem lenne esélyük normális feltételek között tőkéhez jutni.

Összességében a finanszírozási gap becsült nagysága - figyelembe véve, hogy a részben elutasítottak a hiteligény mekkora hányadát kapják meg - 570 milliárd forintra tehető, ami a 2016. áprilisi teljes vállalati hitelállomány 9,6 százalékát éri el.

Amennyiben iparági bontást nézünk, úgy azt látjuk, hogy a gap 7,2 százaléka a mezőgazdaságban, harmada (34,4 százaléka) az iparban és több mint fele (58,3 százaléka) a szolgáltató szektorban mutatható ki. Jelentős (100 milliárd forint körüli) a finanszírozási rés az építőiparban és az ingatlanügyletek esetében, a kereskedelem, gépjármű kereskedelem- és javítás iparágban is. A fenti iparágakban egyébként 2008. szeptember és 2016. március között 1574 milliárd forinttal süllyedt a kölcsönök állománya, ami nagyjából háromszorosa a 2015. őszi felmérés alapján becsült gap-nek.

A válság óta a hitelállomány jelentősen süllyedt néhány olyan iparágban (építőipar, ingatlanügyletek, kereskedelem), amelyeket a krízis során megváltozott banki üzletpolitika az átlagnál jobban sújthatott, így a finanszírozási rés is viszonylag magas ezekben a szegmensekben. Ugyanakkor több ágazatban alacsony a finanszírozási gap, és közülük több esetében (energetika, gyógyszergyártás) a nagyobb vállalatméret egyfajta természetes védelmet tudott adni a legnehezebb időszakokban és kevésbé szorultak ki ezek a vállalatok a hitelpiacról - olvasható az MFB Periszkóp júniusi számában.