Felemásan látják a jelenlegi, rövid távú és hosszú távú anyagi helyzetüket a 30-59 éves korosztály tagjai. A K&H biztos jövő indexe szerint a jelenlegi anyagi helyzetét a megkérdezettek 56 százaléka értékelte pozitívan, ami szinte megegyezik az előző negyedévben mért adattal. Kedvező az is, hogy a helyzetüket nagyon negatív értékelők aránya 2017 eleje óta folyamatosan csökken.

A rövid távú anyagi kockázatok közül a legtöbben (34 százalék) még mindig attól tartanak leginkább, hogy nem futja a nyaralásra. A megkérdezettek negyede nagyon fél attól, hogy nem lesz pénze betegség esetén, 27 százalék pedig attól tart, hogy nem tudja majd a gyerekeit támogatni. Azonban a munkanélküliséggel és az egészségromlással kapcsolatos aggodalmak csökkentek az előző negyedévhez képest. Az előző negyedév 24 százalékával szemben már csak mindössze 19 százalék tartja reális veszélynek a munkája elvesztését, míg a munkanélküliség miatt romló életszínvonaltól is ugyanennyien tartanak.

Kapcsolódó

Szegénység időskorban

Bár a jelenlegi és a rövid távú anyagi helyzet megítélésénél kedvező eredményeket hozott a felmérés, a hosszabb távú anyagi kilátásokat tekintve már más a helyzet. 33 százalék nagyon valószínűnek tartja például, hogy nélkülöznie kell majd nyugdíjas korában. Bár a 30 éves korosztály tagjai a jelenlegi anyagi megítélését nézve a legoptimistábbak, a hosszú távú kilátásokat ők látják a legnegatívabban: 43 százalékuk tartja valószínűnek, hogy nélkülözni fog nyugdíjas korában, míg a 40-es és 50-es korosztály tagjainak csak a 30, illetve 24 százaléka gondolja így.

A magyarok közel fele (41 százalék) nagyon valószínűnek tartja, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításaikat, míg 37 százalék aggódik, hogy megtakarításai kevesebbet érnek majd. Ezen felül 32 százalék, tehát minden harmadik ember tartja valószínűnek, hogy nem tudja majd fenntartani a lakását idős korában. (Átformálnák a nyugdíjrendszert - ebben már egyetértés van!)

"A kutatásból kiderül, hogy aggasztónak látják a helyzetüket a megkérdezettek: mindössze 16 százalék számít arra, hogy megél majd az állami nyugdíjból, 37 százalékuk szerint ez csak nehezen megy majd, 29 százalékuk szerint pedig semmire nem lesz elég az állami nyugdíj. A megkérdezettek 18 százaléka pedig egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra" - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője.

Hányan takarékoskodnak?

"Egyre többen vannak, akik tudatosan készülnek a nyugdíjas évekre. Tavaly év végén a K&H kutatása szerint azok közül, akiknek jelenleg nincs nyugdíjcélú megtakarításuk, 8 százalék biztosan tervezi és 43 százalék pedig nem utasítja el annak a lehetőségét, hogy elkezdjen a nyugdíjra takarékoskodni. Ezt mutatja többek között az, hogy a K&H-nál a nyugdíjbiztosításokból származó díjtartalék az idén szeptember végén 3,09 milliárd forintot tett ki, ami 66,58 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A teljes piacról szóló adatok is számottevő bővülést mutatnak, az év első kilenc hónapjában a nyugdíjbiztosítási szerződések száma éves összevetésben 18,7 százalékkal több, mint 227 ezer darabra nőtt." - mondta Kuruc Péter.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az év vége különösen fontos időszak, mert úgy lehet maximalizálni a nyugdíjbiztosításhoz járó adókedvezményt, ha az érintettek még az év végéig elindítják a nyugdíjbiztosításukat, illetve plusz befizetéseket eszközölnek már meglévő nyugdíjbiztosításaikra. Aki nem él idén ezzel a lehetőséggel akár 130 ezer forint állami támogatástól esik el örökre.