Parragh László elmondta, hogy Magyarországon az uniós források indokolatlanul magas aránya megy el az elosztási mechanizmus finanszírozására, és ebben szerinte nem várható változás. A források nagy része pedig "visszamegy" a nagyobb befizető országokhoz, azok cégei kapnak megbízásokat, a kifizetések azoknak az országoknak az iparát erősíti.

Szerinte Magyarország, Szlovákia és Románia gazdasági együttműködésében "óriási potenciál van", az uniós források felhasználását érdemes lenne összehangolni, hogy egymás iparát erősítsék ezek a közép-európai országok.

Mario Kölling, a madridi politikai kutatóközpont, a Centre for Political and Constitutional Studies kutatója "csalódást keltőnek" nevezte a következő hétéves költségvetést, amelyet ugyanakkor új célok is jellemeznek. Hangsúlyosabbak benne például a versenyképesség javítását szolgáló és a munkanélküliség elleni tennivalók.

Surján László szerint az európai költségvetés ugyancsak egy százalékát teszi ki a tagállamok bevételeinek, de "ha ezt a pénzt jól használjuk fel, a válság kezelésében hatékony lehet".

Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy január 1-jétől "képtelenség lesz elindítani" a források felhasználását, a még mindig hiányos szabályozási háttér miatt. Úgy vélte, hogy kutatás-fejlesztésre a mostaninál többet kellene költeni az uniós költségvetésből.