A korábbi gyakorlattal ellentétben, amely a tűzifa-felhasználást főként erdészeti statisztikákra támaszkodva kalkulálta, ma már háztartási energiafelhasználást felmérő adatfelvételből számítják a tűzifa-felhasználást - írja az NRGReport.com.
A hazai háztartások fűtési célú energiafelhasználásának újraszámítása egy uniós rendelethatására történt, mely a korábbinál részletesebb adatszolgáltatásra kötelezi a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH). A szervezet 2009 óta rendszeresen végzett Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételét egészítette ki: a háztartásoktól kapott felmérések szolgáltak részletesebb lakossági energiafelhasználási adatok alapjául. Az újraszámolás eredményeképpen, melyet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával végzett és ellenőrzött, s melyet a 2010 és 2015 között minden évre alkalmaztak, a hazai háztartási biomassza-felhasználás jelentősen, éves szinten átlagosan több mint 2,5-szeresére növekedett - derül ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) legfrissebb szabályozási összegzéséből.
A növekedéssel lényegében elértük a 2020-ra vonatkozó célkitűzésünket, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14.5 százalékra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65 százaléktól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13 százalékot - mondta Szabó László, a REKK szenior kutatója. A korábbi számítás szerint a részarány 10,3 százalék volt 2015-ben.
Az eredmények komoly hatással lehetnek a hazai megújuló szektorra. Mivel 2017-ben gyakorlatilag elérjük az önként vállalt 14,65 százalékot, az államigazgatás könnyű helyzetbe kerül, nincs nyomás új pályázatok kiírására - mondta Szabó. További kérdéseket vet fel a 2020 után változó uniós szabályozás is.
A frissített adatok a tűzifával történő fűtés egészségügyi kockázataira, a vegyes tüzelésből adódó légszennyezésre is rávilágítanak. Bár a fatüzelés a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kedvező, az égetés során jelentős mennyiségű szálló por jut a környezetbe (hogy valójában mennyi, a fa és a tüzelőrendszer minőségétől is függ), mely a légúti megbetegedések egyik fő okozója. Felmérések szerint a gyűjtött fa, hulladékfa és hulladékégetés együttes aránya hazánkban 40 százalék, ami közrejátszik abban, hogy Magyarország a WHO légúti megbetegedéssel összefüggő halálozási világrangsorában a nyolcadik helyen áll.
A Napi.hu együttműködik az NRGReport.com portállal.