Emlékezetes, hogy 2014-ben egész pályás letámadás indult az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ellen - mint később kiderült, Orbán Viktor kormányfő személyes utasítására.

Volt rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány, de végül a vádak alaptalannak bizonyultak. Norvégia és Magyarország között 2015 decemberében született egy kormányközi megállapodás, amelyből a norvég fél annyit hozott nyilvánosságra, hogy a kormány ígéretet tett arra, felhagy a civilek elleni akciókkal, az Ökotárs pedig működhet tovább.

A támadások ellenére Norvégia a programot sikeresnek ítéli, mert a támogatás közvetlenül vagy közvetve félmillió magyar állampolgár életkörülményeit javította.

Csepreghy Nándor akkori helyettes államtitkár akkori kijelentéséről, miszerint Norvégia beleegyezett, hogy a jövőben a magyar kormánynak vétójoga legyen a lebonyolító alapítvány kiválasztásában, pedig a nagykövet most azt mondta a 168 órának: "ez így nem egyezik a mi álláspontunkkal."

Norvégia ugyanakkor azt is kinyilvánította: feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a civil alap kezelője teljesen független legyen minden kormányzati befolyástól, olyan, akiket ismernek a szektorban, akiknek van gyakorlatuk az ilyen jellegű munkában és függetlenek a kormánytól. Számukra ez a lényeg - hangsúlyozta a nagykövet, aki azt is hozzátette:

Nem tudom elképzelni, hogy a magyar kormány vétójogot kapjon.

A nagykövet szerint az sem tükrözi a norvég álláspontot, hogy Norvégia elfogadta volna a magyar kormány álláspontját és nem is állnak arra készen, hogy Magyarországon eltérjenek a korábbi évek gyakorlatától.

Bulgária, Málta, Románia és Szlovákia már befejezte a tárgyalást az újabb ciklusról - derül ki az interjúból. Bár Magyarország esetében még folyik az egyeztetés, a nagykövet a jelenlegi tárgyalásokról azt mondta:

én személyesen azt gondolom, ha egy olyan egyszerű kérdésben sem sikerül megállapodnunk, mint a civilek támogatása, akkor Magyarországon az egész program megállhat.

A nagykövet szerint ha egy ország nem tud megállapodni a támogatás felhasználásáról, akkor ezt a pénzt abban az országban nem használják fel.

Szóba került a parlament előtt fekvő civiltörvény, amiről az általános és részletes vitát is már lefolytatták, de egyelőre még nem szavaztak róla, és a következő két hét napirendi pontjai között sem szerepel a szavazás. A törvény arra kötelezné a civil szervezeteket, hogy az amúgy is kötelező elszámolásokon túl tüntessék fel a honlapjukon és minden más egyéb módon, helyen, ha külföldről kapott támogatásuk meghaladja a 7,2 millió forintot.

A nagykövet erről azt mondta, számukra elfogadhatatlan, hogy "akár Magyarországon, akár másutt kül­­­­földi ügynöknek minősítsék" - bármilyen közvetlen vagy közvetett utalással - az általuk támogatott civil szervezeteket.

Az alap támogatási összegének legalább tíz százalékát a civil szektor rendelkezésére kell bocsátani. Következésképpen a programot nem lehet úgy működtetni, hogy ezt a részt kihagyjuk be­lőle, mondta a 168 órának a norvég nagykövet.

Az Állítsuk meg Brüsszelt szlogenű kampánnyal kapcsolatban a nagykövet elmondta: egyelőre arra jutottak, hogy a magyar kormány az európai integrációs folyamatokat szeretné lefékezni. Ha pedig ez tényleg így van, akkor azt sajnálatosnak, sőt, veszélyesnek tartják - hangsúlyozta Olav Berstad.

Franchise rendszer?

Lengyelországban is célba vette a civileket a kormány, most ott is a Norvégia által a civil társadalom építésére szánt pénzek (mintegy 809,3 millió eurós keret) kerültek a célpontba. Lengyelország az egyik legnagyobb kedvezményezettje a norvég segélyeknek, a  lengyel kormány pedig szeretné azokat a befolyása alá vonni - derül ki a Bloomberg cikkéből.