Alapeseti előrejelzési forgatókönyvük ugyanakkor nem számol nyílt háború kirobbanásával Oroszország és Ukrajna között. Ha a feszültség mégis orosz-ukrán fegyveres konfliktussá fajulna, extrém mértékben valószínűtlen lenne, hogy ez átterjedne a szomszédos EU-országokra. A cég valószínűtlennek nevezi az Európába irányuló orosz energiahordozó-szállítások teljes leállását is.

Az orosz-ukrán feszültségek esetleges eszkalációjából eredő hatásoknak a közép- és kelet-európai EU-térségben Észtország, Lettország és Litvánia van a legnagyobb mértékben kitéve, mivel mindhárom fő begyűrűzési csatornán - energiahordozók, kereskedelem, biztonság - érdemi hatások érnék a három balti gazdaságot - írja az MTI.

Alacsony azonban annak a kockázata, hogy mindez érezhető nyomást gyakoroljon a három ország szuverén adósprofiljára, mivel ezek a gazdaságok már demonstrálták, hogy alkalmazkodni tudnak az Oroszország elleni szankciókhoz, erőfeszítéseket tettek saját energiaellátási biztonságuk erősítésére, emellett mindhárom országban állandó jelleggel NATO-egységek állomásoznak.

Az elemzés szerint a három balti gazdaság közül Lettország és Litvánia függ a leginkább az orosz energiahordozó-szállításoktól. Lettország teljes mértékben rá van utalva az orosz földgázra, Litvánia földgázigényének 42 százalékát, nyersolajszükségletének 69 százalékát importálja Oroszországból. Ez azt jelenti, hogy a két ország teljes energiahordozó-ellátásának 72 százaléka függ összességében az orosz szállításoktól.

A lett készletek nagyok

Az Európai Unión belül Lettországban a legmagasabb a földgáztározók töltöttsége - a készletek hat hónapnál hosszabb ideig fedeznék a lett fogyasztást -, Litvánia pedig már 2014-ben létesített egy úszó kikötői terminált cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására.

Észtország olajpala-termelőként és -exportőrként azon EU-országok között van, amelyeknek a legalacsonyabb az energiahordozó-importjuk, és ez a tény jórészt elszigeteli az észt gazdaságot az orosz szállítások bármiféle fennakadásától.

Magyarország nagyban függ az orosz gáztól

A közép- és kelet-európai EU-térségen belül Magyarország és Szlovákia függése az orosz földgázszállításoktól különösen magas, és a két ország nyersolajszükségletének 45, illetve 78 százalékát is Oroszországból importálja. Mindez azt jelenti, hogy a térségen belül e két gazdaság energiakockázati kitettsége a legnagyobb, ráadásul egyiküknek sincs közvetlen hozzáférése LNG-terminálokhoz.

A hitelminősítő hangsúlyozza: az Európai Unió egészére igaz, hogy az orosz földgázt nem lehet könnyen és gyorsan más forrásból helyettesíteni, nem utolsósorban azért, mert a cseppfolyósított földgáz fogadására kiépített terminálok kapacitása a teljes európai fogyasztásnak a legjobb esetben is csak mintegy a negyedére elégséges.

Egy másik nagy londoni elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) legutóbbi helyzetértékelése mindazonáltal azt emelte ki, hogy az orosz-ukrán konfliktusból messze a legnagyobb kár az ukrán gazdaságra hárul. Modellszámításai arra vallanak, hogy a Krím-félsziget orosz annektálásától 2020 végéig eltelt hét évben az ukrán gazdaság évente átlagosan 40 milliárd dollár - vagyis összesen 280 milliárd dollár - veszteséget szenvedett.

Ez azt jelenti, hogy Ukrajnát a konfliktus előtti ukrán hazai össztermék (GDP) 19,9 százalékával egyenlő kár érte a vizsgált időszak minden évében.