Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított inváziója után minden uniós tagország úgy döntött, lezárja légterét az Oroszországból érkező repülőgépek előtt, amellyel leginkább az orosz oligarchákra akartak csapást mérni. Orosz állampolgárok azonban a szárazföldön továbbra is könnyen beléphetnek az EU területére, még akkor is, ha néhány határ menti ország a háború miatt befagyasztotta vagy erősen korlátozta a turistavízumok kiadását.

Az viszont biztos, hogy a turistaforgalom nem állt le, Oroszországból még mindig sokan utaznak Európába: az EU határellenőrzési ügynökségének (Frontex) adatai azt mutatják, hogy február 22. óta legálisan, szárazföldi úton közel egymillió orosz állampolgár érkezett ide.

Emiatt új büntetőintézkedés került napirendre, és nagyon úgy tűnik, hogy az energiaszankciókhoz hasonlóan ez is megosztja az európai közvéleményt: be kell-e tiltani, hogy orosz turisták Európába jöjjenek? Egyes tagállamok már nem csak a turisták előtt csuknák be kapuikat, hanem azt is követelik, hogy rendeljenek el teljes, EU-s szintű határzárt. 

Újabb fronton esik egymásnak Európa 

A vita egyik kiinduló pillére az, hogy radikálisan eltérő álláspontok alakultak ki az EU-ban. Sokan azért támogatják a határzárat, mert az Európába utazók zömmel jómódú oroszok, akik Putyin rendszerének kegyeltjei, helyenként oligarchák családtagjai és üzlettársai is.

Csehország és Lengyelország nem sokkal az inváziót követően le is állította az orosz turistavízumok kiadását, ehhez Lettország és Litvánia is csatlakozott. Finnországban már most megtizedelték a beutazási engedélyek számát, ami azért is jelentős, mert az országnak 1300 kilométer hosszú szárazföldi határa van Oroszországgal. 

Ez az egyik kiskapu, amellyel megkerülhető légtérzár is: a finn média korábbi beszámolói szerint orosz állampolgárok autós utazásokat szerveznek Lappeenranta és Helsinki repülőterére, hogy onnan más uniós célállomások felé induló járatokra szálljanak fel.

Észtország a múlt héten zárta le határait több mint 50 ezer, vízummal rendelkező orosz állampolgár előtt, és azt tervezi, hogy nem engedi be a más uniós országok által kiadott vízummal rendelkező oroszokat sem. Ez már azért is durva lépés, mert az orosz turisták mintegy 30 százaléka az észt határon keresztül lép be az EU-ba. Észtország teljes népességének ráadásul közel negyede orosz, ez belső feszültségek forrása is lehet.

Az Orbán-kormány is ellenezte

Németország és Franciaország, az EU legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamai viszont nem támogatják a turisták kitiltását. Olaf Scholz német kancellár szerint a turistavízumok korlátozása „mindazokat az embereket is büntetné, akik azért menekülnek Oroszországból, mert nem értenek egyet az orosz rezsimmel”. Hasonló állásponton van a portugál és a spanyol kormány is, hiszen szerintük

a Kreml elleni uniós szankcióknak az orosz hadigépezetet kellene büntetniük, nem pedig az orosz népet.

Az Euronews szerint Görögország még hivatalosan nem választott oldalt a vitában. Bár nagy meglepetést nem tartogat, ezen a ponton érdemes kitérni Magyarország álláspontjára is, amiről korábban Szijjártó Péter külügyminiszter írt a Facebookon: szerinte a magyar kormány osztja Németország véleményét, tehát nem támogatja az általános vízumtilalmat. 

Magyarországon is éreztetheti hatását

A Magyar Éttermek és Szállodák Szövetségének 2021-es trendriportja szerint Oroszország korábban az ötödik legnagyobb küldőország volt, orosz turisták 2019-ben 652 ezer, tavaly pedig 176 ezer vendégéjszakát foglaltak az országban. A háború miatt viszont hosszabb távon érzékelhető bevételkiesést okozhat a magyar turizmusnak, ha elmarad az Oroszországból érkező vendégforgalom.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is arra kéri az uniós döntéshozókat, hogy vezessenek be teljes beutazási tilalmat az EU-ban. Ennek megvalósulása viszont a keleti tagállamok növekvő akarata ellenére több okból is valószínűtlen: 

  • Egyfelől azért, mert még az ötlettel szimpatizáló országok sem akarnak teljeskörű tilalmat. Humanitárius okokból, a Putyin-rezsim ellenzéki képviselői, az újságírók és a menedékkérők érdekében egyetértenek abban, hogy kivételekre szükség van. 
  • Másrészről pedig egy EU-s szintű határzár bevezetéséhez a 27 tagállam egyhangú hozzájárulása kell, ami aligha fog bekövetkezni a közeljövőben.

Leállítják a könnyített vízumkiadást az oroszoknak

A jelenlegi vita középpontjában az úgynevezett „schengeni vízumok” állnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az oroszok legfeljebb 90 napig útlevélmentesen utazhassanak a schengeni térségbe. Utóbbi 24 uniós országot, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot foglalja magában. 

Habár a teljeskörű beutazási tilalom esélye továbbra is csekély, alternatívákról korábban lehetett hallani a nemzetközi sajtóban: arról jelentek meg információk, hogy a döntéshozók egy 2007-es megállapodás felfüggesztését fontolgatják, amely eddig kedvezményes elbánásban részesítette az orosz állampolgárok vízumkérelmeit. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a szerdán bejelentetést tett, mely alapján úgy tűnik, ez meg is fog valósulni:

Az Európai Unió októbertől leállítja a schengeni vízumok könnyített kiadását az orosz turistáknak

– mondta Borrell a tagállami külügyminiszterek prágai találkozója utáni sajtótájékoztatón. Azt is hozzátette, hogy a lépés kompromisszumnak tekinthető, mert a tagállamok eltérően viszonyulnak a kérdéshez.

Több mint kétszeresére drágulhat a vízum

Az EU és Moszkva közötti vízummegállapodáshoz már egyszer hozzányúltak, hiszen februárban eltörölték a kormánytisztviselők és üzletemberek szabad mozgására vonatkozó részeket. A mostani szigorítás viszont kiterjedne az összes orosz állampolgárra, ami a gyakorlatban több dokumentumot követelne meg, valamint jelentősen drágítaná a beutazást és a várakozási időt is.

Egy vízum az eddigi 35 euró helyett 80 euróba kerülhet, és jóval nehezebb lesz az ismételt belépésre szóló engedély beszerzése is

– mondták a prágai fórumon résztvevő diplomaták. Ez azért sem elhanyagolható, mert az utazás orosz turistaként alapból költségesebb és bonyolultabb is: az orosz bankok szankciók alá esnek, így bankkártyával fizetni szinte lehetetlen, készpénzből viszont csak keveset lehet beváltani. 

Az EU-s tagországok eltérően fogadták a döntést, ami arról árulkodik, hogy ezzel még nincs vége a határzár-vitának. Jan Lipavský cseh külügyminiszter például azt mondta, hogy a könnyített vízumkiadás befagyasztása jó irányba tett lépés, ugyanakkor nem elégséges. Szerinte az Európai Uniónak a jelenlegi nemzetközi helyzetben „erős politikai jelzést kell küldenie Moszkvának”.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter viszont arra figyelmeztetett, hogy a vízumkiadás teljes leállítása az oroszoknak lehetetlenné tenne bármiféle kapcsolatokat az orosz civil társadalommal. 

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden nagyjából a papírforma szerint reagált a várható döntésre: értelmetlennek nevezte azt, ugyanakkor jelezte, hogy Moszkva válaszolni fog az EU vízumszigorítására. Azt persze továbbra is nehéz megmondani, mennyire fájna Putyinnak, ha az oroszok nehezebben tudnának beutazni Európába.