A parlament 121 igen és 44 nem szavazattal hagyta jóvá az új jogszabályt, amely meghatározza, mire költi a kormány állami bevételeket.

Varga Mihály a törvény általános vitájában azt mondta, a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.

Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll – ismételte a pénzügyminiszter a kormány álláspontját.

A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés 4 százalék, az infláció 6 százalék, a GDP-arányos hiánycél pedig 2,9 százalék lesz.

 

Varga Mihály benyújtotta a költségvetést: „a megszorítás szót nem ismeri a kormány"

Benyújtották a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a védelem költségvetése lesz - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter Budapesten az Országházban. Kiemelte: háborús időkben különösen fontos a stabilitás és a tervezhetőség, ezért a 9 éve bevezetett gyakorlat szerint még nyáron az Országgyűlés elé terjesztették a következő évi költségvetést. Bővebben>>>

Mekkora összegnek felel meg az állami tartalék?

A költségvetés tartaléka 220 milliárd forint, és a kabinet törekvése, hogy amennyiben a GDP az előre jelzett felett nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére fordítja.

  • Az államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7 százalék lehet az idén év végére tervezett 69,7 százalék után.
  • Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárd forintban állapították meg.
  • 2024-ben is nullszaldós lesz a hazai működési költségvetés, bevételi és kiadási főösszege is 34 150 milliárd forint.
  • Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024-es kiadási főösszegét 3605 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2479 milliárd forintban, hiányát 1125 milliárd forintban állapították meg.

Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 2541 milliárd forintról 3144 milliárd forintra.

Elveszhet a kormány aduásza, a rezsicsökkentés: esélytelen, hogy elérje a kitűzött hiánycélt

László Csaba volt pénzügyminiszter a költségvetési mozgástérszűküléséről beszélt, miközben a kormány 3,9 százalékos hiánycélja egyre elérhetetlenebbül lebeg a szemeink előtt és inkább megszorító intézkedéseket valószínűsít. Bővebben >>>

A rezsicsökkentés marad a varázsszó, különadókkal tartják fenn

2024-ben is része marad a költségvetésnek a rezsivédelmi alap 1340 milliárd forintos előirányzattal az idei 2579 milliárd forint helyett, ebből lakossági rezsivédelemre 917 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az alaphoz a központi költségvetés 483 milliárd forintos támogatásán kívül különadók formájában hozzájárulnak

  • az energiaszektor szereplői 513 milliárd,
  • a légitársaságok 39 milliárd,
  • a gyógyszergyártók pedig 17 milliárd forinttal,
  • a bányajáradékból 192 milliárd,
  • a távközlési adóból 95 milliárd forint folyik be az alapba.

Hadiipari komplexumot építenek egy veszprémi kisvárosban

Hadiipari park épül Várpalotán: a Várpalotai Védelmi Ipari Park megvalósulásával a város ismét jelentős ipari központtá válhat – közölte a területfejlesztési miniszter. Bővebben >>>

Mindenek előtt fegyverkezünk és védekezünk

A honvédelmi alap ugyancsak szerepel a jövő évi költségvetésben: annyira megnövelik, hogy meghaladja a NATO-elvárást.

Kerete az idei 842 milliárd forintról 2024-ben 1309 milliárd forintra nő, ezzel az összes honvédelemre fordított kiadás több lesz, mint a GDP két százaléka.

Az alap bevételeit a központi költségvetés 822 milliárd forintos támogatása, valamint a pénzügyi szervezetek 253 milliárd forintos befizetései és a biztosítási adóból befolyó 234 milliárd forint adja.

Az alap forrásai legnagyobb részét a légierő képességeinek, a szárazföldi képességeknek, továbbá a katonai infrastruktúrának a fejlesztésére fordítják.

Új családtámogatások: itt van hozzá a friss kalkulátor

A babaváró hitel esetében pozitív és negatív változást egyaránt bejelentettek, ám szakértők szerint a szigorítás lényegesen többeket érinthet majd. Bővebben>>>

Előbb a haza, aztán a család védelme

A pénzügyminiszter a törvény benyújtásakor azt mondta, jövőre több mint 3300 milliárd jut a családok támogatására, több mint 3430 milliárd forint oktatásra, a nyugdíjkiadások pedig meghaladják 6500 milliárd forintot.

Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 178 milliárd forint helyett jövőre 226 milliárd forint lesz erre a juttatásra.

  • A 13. havi nyugdíj visszaépítésére 449 milliárd forintot, nyugdíjprémiumra pedig 20,5 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé.
  • Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot az idei 4033 milliárd forint után. Ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható.
  • A helyi önkormányzatok támogatásaira 1049 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 968 milliárd forinttal szemben.

Az önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást is fizetniük kell, ennek összege az idei 237 milliárd forintról 307 milliárd forintra emelkedik.

Július elseje a vízválasztó: áldások és csapások érik a pénzünket

Július 1. lett az új január 1. az idén. Szombattól él ugyanis számos változás, ami átszabja a pénzügyeinket. Szigorodnak a hiteligénylés feltételei, emelkedik a diákhitel kamata, csaknem megduplázódik a kamatjövedelmek adója, de harmadolják az alapszámla díját, és lehetővé válik az ingyenes bolti készpénzfelvétel. Bővebben >>>