Los Angelesben ma jelentették be a legrangosabb hollywoodi elismerés végső esélyeseit. A Saul fia a francia Mustang, a jordániai Theeb, a dán War és a kolumbiai-venezuelai-argentin koprodukcióban készült A kígyó ölelése című filmekkel versenyez kategóriájában, a külföldi filmek között.

Magyar film eddig egy alkalommal, 1982-ben kapott Oscar-díjat ebben a kategóriában, Szabó István Mephisto című drámája a mai napig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. Legutóbb 1989-ben jelöltek magyar filmet Oscar-díjra, Szabó István Hanussen című alkotását, ugyancsak a legjobb idegen nyelvű filmek között.

Eddig nyolc magyar alkotást jelöltek a legjobb külföldi nagyjátékfilmek között Oscar-díjra:

  • 1969-ben A Pál utcai fiúk (rendezte Fábri Zoltán),
  • 1975-ben a Macskajáték (Makk Károly),
  • 1978-ban a Magyarok (Fábri Zoltán),
  • 1981-ben a Bizalom (Szabó István),
  • 1982-ben a Mephisto (Szabó István),
  • 1984-ban a Jób lázadása (Gyöngyössy Imre, Kabay Barna),
  • 1986-ban a Redl ezredes (Szabó István)
  • 1989-ben a Hanussen (Szabó István) című filmeket.

A Saul fia hétfőre virradóra megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat, a Hollywoodba akkreditált külföldi újságírók szervezetének (HFPA) elismerését. Az auschwitzi koncentrációs táborban játszódó film az első magyar alkotás, amely elnyerte ezt a nemzetközi elismerést. A díjat átvéve Nemes Jeles László rendező köszönetet mondott a stábnak, a producereknek, a Magyar Nemzeti Filmalapnak és a film amerikai forgalmazójának (az észak-amerikai forgalmazó a Sony Pictures Classic).

A Laokoon Filmgroup gyártásában készült film vezető producere Sipos Gábor és Rajna Gábor, főszereplője Röhrig Géza. Nemes Jeles László rendezte alkotást Magyarországon már több mint százezren látták, és továbbra is megtekinthető a mozikban.

A film a tavalyi, 68. cannes-i filmfesztiválon is sikert aratott, megkapta a zsűri Nagydíját a Joel és Ethan Coen vezette zsűritől. Ez a díj a fesztivál második legrangosabb díja az Arany Pálma után. Cannes-ben a Saul fia elnyerte a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (Fipresci) díját is. (A világ egyik legrangosabb filmes fesztiválján a hivatalos versenyprogramba legutóbb harminc évvel ezelőtt kapott díjat magyar film zsűritől: Szabó István a Redl ezredese 1985-ben.)

A Saul fiát a közelmúltban tekintélyes amerikai filmes szervezetek is díjazták. A nagy presztízsű National Board of Review of Motion Pictures (NBR), a Los Angeles-i, a New Yorki, a bostoni, a washingtoni, a San Francisco-i és a chicagói filmkritikusok is az év legjobb külföldi filmjének szavazták meg Nemes Jeles László első mozifilmjét.

Rendkívüli eredményeket ér el a Filmalap támogatásával (322 millió forinttal) készült Saul fia című magyar film, mely egy fiatal pályakezdő filmesekből álló csapat közös alkotása. Nemes Jeles László első mozifilmjét világszerte az év legjobb filmjei közé sorolják, és nagyon sok országban bemutatják a mozik. Hosszú évtizedek óta nem volt erre példa, büszkék vagyunk arra, hogy ismét egy magyar filmet csodál a nagyvilág - mondta korábban Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója.

A film az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Ausländer Saulról szól. A film forgatókönyvét Nemes Jeles László és Clara Royer írta. A filmet a magyar készítőkön kívül több nemzetközi alkotó is jegyzi: Erdély Mátyás operatőr, Matthieu Taponier vágó, Rajk László látványtervező, Melis László zeneszerző, a sound design-t pedig Zányi Tamás készítette. A főszerepben Röhrig Géza New Yorkban élő amatőr színész és költő, a további szerepekben többek között Molnár Levente, Zsótér Sándor, és Urs Rechn láthatóak. A 30 napos forgatás nagy része egy budapesti helyszínen és a Mafilmben zajlott. Korabeli fotók és történészi kutatómunka alapján, Rajk László tervei alapján készült az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor mára megsemmisült épületeinek reprodukciója - olvasható a Filmalap korábbi közleményében.

Nemes Jeles László első egész estés filmje a holokauszt talán utolsó tabutémáját dolgozza fel azzal, hogy a Sonderkommandót állítja a középpontjába. Sault követve megismerjük a tábor gyárszerű működését, Erdély Mátyás operatőr feszültséggel teli képeinek és Rajk László látványtervező munkájának köszönhetően pedig a néző már-már dokumentarista hitelességgel láthatja, pontosan hogyan szervezték meg több millió ember megsemmisítését - írta a Filmalap.

További Oscar-jelölések

A legtöbb, tizenkét kategóriában Alejandro González Inárritu A visszatérő című túlélőfilmjét jelölte díjára az amerikai filmakadémia - írja az MTI. A mozifilm főszereplője, Leonardo DiCaprio a vasárnap elnyert Golden Globe-díja után már az Oscarra is esélyes. A mexikói származású Inárritu, aki tavaly három Oscar-díjat kapott Birdman című filmjéért, ismét díjjal gazdagodhat.

George Miller Mad Max - A harag útja című posztapokaliptikus akciófilmje tíz kategóriában szerzett jelölést, Ridley Scott Marson játszódó című sci-fije, a Mentőexpedíció pedig hét díjra esélyes.

A legjobb filmek közé nyolc filmet válogatott be a filmakadémia: A visszatérő mellett a Mad Max, a Mentőexpedíció, A nagy dobás, a Kémek hídja, a Brooklyn, A szoba és a Spotlight - Egy nyomozás részletei is esélyes az Oscarra.