A bruttó hazai termék a negyedévében 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 0,7, az előző év azonos időszakához képest 6,1 százalékkal emelkedett – közölte részletes adatközlésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, növekedéséhez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,8 százalékponttal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t.

Kapcsolódó

Mint az adatokból kiderül:  

  • Az ipar teljesítménye 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés, illetve a fémfeldolgozási termék gyártásának növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez.
  • Az építőipar hozzáadott értéke 20,1 százalék kal bővült,
  • Ellenben a mezőgazdaságé 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8 százalékkal lett nagyobb. 

  • A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6 százalék),
  • az információ, kommunikáció (15,2 százalék),
  • illetve a szállítás, raktározás (12,4 százalék) nemzetgazdasági ágban történt.
  • A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 8,7 százalékkal nőtt.
  • A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 6,5, a kereskedelemé 5,9 százalékkal emelkedett.
  • A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,3 százalékkal bővült.
  • A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2, a humán-egészségügyi, szociális ellátásé 5,8 százalékkal növekedett, elsősorban a magán- (nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szektorába tartozó) egészségügyi szolgáltatók teljesítményének köszönhetően.
  • Az oktatás teljesítménye 1 százalékkal csökkent.
  • A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 9,6 százalékkal bővült.

    A felhasználási oldalon:
  • A háztartások tényleges fogyasztása 5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt.
  • A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,6 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a szolgáltatásoké 10,4, a féltartósaké 5,2, a tartós termékeké 3,1, a nem tartósaké 0,3 százalékkal.
  • A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,5 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 5,0 százalékkal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,2 százalékkal nőtt.
  • A végső fogyasztás 5 százalékkal magasabb lett.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 9,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokon belül majd minden ágazatban bővülés volt megfigyelhető. Nagymértékű volt a növekedés a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az üzleti szolgáltatások területén.
  • A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 20,1 százalékkal magasabb lett.

    Vége lehet a kilábalásnak

A negyedéves alapú számok egyértelműen jelzik, hogy a dinamikus kilábalásnak vége és bizony elérték a gazdaságot a negatív külső hatások - kommentálta a részletes adatokat Virovácz Péter, az ING elemzője.

Ami a felhasználási oldalt illeti, Virovácz számos meglepetést emelt ki. A szolgáltatások élénkülése ellenére a háztartások tényleges fogyasztása bár növekedett, annak mértéke lassult. Csupán 0,6 százalékkal nőtt a háztartások fogyasztása negyedéves bázison, ami az elmúlt hat negyedév leggyengébb teljesítménye. Ezzel szemben a közösségi fogyasztás 2,6 százalékos negyedév/negyedév növekedése komoly húzóerőt képviselt.

Ez alapján látszik, hogy a fogyasztást elsősorban a kormányzati vásárlások húzták, nem pedig a lakossági költekezés.

Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Covid új hulláma rendkívüli negatív kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve a következő negyedévekben - véli az ING elemzője. A meghatározó ágazatok közül mind az ipar, mind az építőipar tovább küzd a globális ellátási láncok problémakörével, így itt (és az exportban) aligha várhatunk hirtelen feltámadást. A növekedés egyedüli motorja a szolgáltatások, amely motort egy esetleges újabb lezárási hullám szinte biztosan lefullasztana.

Forrás: KSH