A száraz tavalyi évet a termőföldek mellett az erdők is jócskán megsínylették, amit többek között az erdőtüzek kiugró száma és kiterjedtsége is mutat.

Magyarországon 2022-ben 44 alkalommal ütött ki jelentősebb erdőtűz, amelyek 7287 hektárnyi területet érintettek. Összehasonlításképp érdemes a megelőző 14 év adatainak összegeit idézni: 2008 és 2021 között 26, összesen 4620 hektárra kiterjedő esetet regisztrált az európai erdőtűz-információs rendszer – írja a g7. 

A drámai változás egész Közép-Európát érinti,

az erdőtüzek által érintett területek a 2008 és 2021 között évek átlagának a sokszorosát tették ki Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában. A növekedés különösen Csehországban jelentős, ahol tavaly a megelőző évek átlagához képest 138-szoros területet érintett erdőtűz – Magyarországon ez az arány körülbelül 22-szeres.

Magyarországon a Bükkben és a Kiskunságban kialakult tüzek a legemlékezetesebbek a tavalyi évből.

Miskolc külterületén július elején csaptak fel a lángok a szárazságban eleve gyúlékonyabb fenyőerdőben, és az esőnek is köszönhetően másnap sikerült megfékezni a tüzet, az magyar viszonylatban rendkívüli pusztítást okozott, ugyanis közel száz hektár égett le, noha Magyarországon általában 2-5 hektárt érintenek az erdőtüzek.

A július közepén kialakult alföldi erdőtűz halálos áldozatot is követelt, eloltása napokig tartott, a kiterjedését 50-80 hektárra becsülte a katasztrófavédelem. A térségben számos további tűzeset történt, már júniusban is az átlagosnál jelentősen nagyobb területet érintő tüzek veszélyeztettek zárt kerteket, mezőgazdasági és természetvédelmi területeket.

A szokatlanul gyakori és súlyos tűzesetek egyrészt a tavalyi aszályra vezethetők vissza,

ami bár Magyarországon kritikus mértékű volt, mégsem tekinthető rendkívülinek, mivel 20-50 évente előfordul hasonló szárazság. Az erdők ugyanakkor más éghajlati szélsőségek következtében is kitettebbé válnak a tűzeseteknek: a Bükkben például a 2017 áprilisában hirtelen lezúduló hó miatt sok faág szakadt le, amelyek azóta teljesen kiszáradtak, ám az erdőben maradtak.

Európai viszonylatban a tavalyi aszály mégis rendkívülinek mutatkozik, az elmúlt fél évezredben aligha fordulhatott elő a 2022-ben tapasztalt szárazsághoz hasonló. Tavaly az óceánok hőmérséklete is rendkívül magas volt, ami az északi féltekén rekordokat megdöntő hőhullámokat és aszályokat okoz.

Magyarországra nézve nem kecsegtet fényes kilátásokkal, hogy a tavalyi évben tapasztalt a szárazság súlyossága elmaradt az eddigi legkatasztrofálisabb aszályoktól

 – olvasható még a cikkben. Ez arra utal ugyanis, hogy a tavalyinál is súlyosabb aszály nagy eséllyel be fog következni az Országos Vízügyi Főigazgatóság elemzése szerint. A szárazságot épp a tüzek által fenyegetett erdők enyhíthetik, így azok pusztulásával ördögi kör kezdődik: a fás területek segítik a felhőképződést és a hőmérséklet csökkentését, a visszaszorulásukkal azonban ez a hatás is mérséklődik, ami még forróbb és szárazabb időjáráshoz vezet.

Az elemzés rávilágít a felelős vízgazdálkodás fontosságára is, ami egyre nagyobb kihívás a vízkészletek gyengülő utánpótlása miatt.