Az ősz a daganatos megbetegedésekre való figyelemfelhívás, a megelőzési, szűrési lehetőségek tudatosításának időszaka. Szeptember a petefészekrák-tudatosság hónapja, októberben a mellrák elleni küzdelem van a fókuszban, novemberben pedig a prosztatarákról és a hasnyálmirigyrákról szólnak a felhívások.

Magyarországon évente több mint 70 ezer új megbetegedést regisztrálnak, ez körülbelül Szolnok lakosságának felel meg, ahol 71 ezren élnek. És statisztikai adatok szerint évente 16-17 ezer embert halála vezethető vissza a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre, ez pedig annyi áldozatot jelent, mint ahányan Szarvason laknak. 

A rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, petefészekrák, prosztatarák és a hasnyálmirigyrák is azok közé a daganatos betegségek közé tartozik, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó.

A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban ezeket a kockázatokat már egy úgynevezett proaktív teszttel ki lehet szűrni.

Fontosak a szűrővizsgálatok

Hazánkban évente mintegy 8000 új mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak. A nők 7- 10 százaléka érintett általa, elsősorban a 40 év fölötti korosztályok.

Drámaian nőtt a mellrákkal diagnosztizált fiatal, 50 év alattiak száma Magyarországon, 30 százalékkal több emlődaganatos beteget diagnosztizáltak 2011 és 2019 között Magyarországon - erről itt írtunk bővebben.

Az emlőrák, ugyanúgy, mint minden ráktípus, genetikailag is öröklődhet. Az emlődaganatok mintegy 7 százalékánál bizonyított az öröklődés szerepe, a BRCA1 vagy a BRCA2 gén születéstől fogva fennálló mutációja. Ez a mutáció nemcsak örökletes lehet, hanem az idő múlásával is kialakulhat környezeti vagy más károsító hatásokra, akár véletlenszerűen is. A BRCA mutáció nemcsak az emlőrák, hanem a petefészekrák kockázatát is növeli.

A prosztatarák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiaknál. Hazánkban évente mintegy 4 ezer, jellemzően 50 éves kor feletti, új beteget regisztrálnak, és mintegy 1300 férfi halálát okozza.

Kialakulhat genetikai vagy hormonális okok miatt, de életmódbeli tényezők is kiválthatják. A genetikai tényezők olyannyira fontosak, hogy a prosztatarákos betegek vér szerinti férfirokonainál kétszer gyakoribbak a prosztatarákos megbetegedések. Kettő vagy több prosztatarák által érintett szülő vagy testvér esetében ezen rizikó akár 5-10-szeresére is emelkedhet.

Évente 1300-1500 új petefészekrák megbetegedést regisztrálnak évente hazánkban, ez a nőknél a hatodik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Az idősebb nőknél gyakoribb a betegség kialakulása, mint a fiatalabbaknál; átlagosan a 60. életév környékén jellemző a megjelenése. A betegséget kiváltó okok többnyire ismeretlenek, de az esetek 5 -10 százalékban a petefészekrák kialakulása genetikai változásokra vezethető vissza.

A hasnyálmirigyrák a mai napig a legtitokzatosabb és legfélelmetesebb rákfajta, aminek gyógyítása szinte lehetetlennek tűnik. Hasnyálmirigyrákban hunyt el Esterházy Péter, Steve Jobs és Patrick Swayze is. A legfontosabb kockázati tényező az életkor, mivel a hasnyálmirigy-daganat leggyakrabban az 50 év feletti korcsoportban fordul elő, de a megbetegedések 10-15 százaléknál bizonyítható a családi halmozódás.