A bő egy évvel ezelőtt bemutatott többéves kamarai fejlesztési programjavaslat egyik fő eleme a termésbiztonság növelése volt, s ezen a téren sikerült is komoly előrelépéseket tenni. Az Európában egyedülálló módon a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszerrel tavaly több tízmilliárd forint kárt sikerült megelőzni. A múlt évben a viharos időjárás miatt a bejelentett viharkárok éves szinten hatszorosára, a felhőszakadáskárok kétszeresére növekedtek, a jégkárok viszont 70 százalékkal csökkentek.

Nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső, az viszont garantálható, hogy a jégszemcsék mérete kisebb lesz, mint amik a NAK által kiépített és üzemeltetett, illetve az Agrárminisztérium által finanszírozott rendszer használata nélkül hullanának le. Ezt jól bizonyítják az elmúlt napok eseményei, hiszen Európa több országában is heves zivatarok vonultak végig, amelyekből 8-10 centiméter átmérőjű jégdarabok is estek. Köszönhetően a jégkármérséklő-rendszer működésének, Magyarországon a legtöbb helyen főként borsó vagy cseresznye méretű jég hullott.

Kapcsolódó

A termésbiztonság növelése mellett a fajtaválasztás is fontos. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Szövetséggel együttműködve a NAK tavaly közzétette az ajánlati fajtalistát kukoricára, idén pedig az őszi búza kerül sorra. Összesen 44 elvetett őszibúza-fajta szerepel a tavaly ősszel indult posztregisztrációs kísérletben, ezek a hazai vetőmagpiac több mint 90 százalékát lefedik.

A fajtakísérletek az ország különböző pontjain, összesen 10 településen zajlanak. Így arra is lehetőség nyílik, hogy a termelők a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérletek eredményei alapján hozzanak döntést. Az ajánlati fajtalisták célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz, és ezzel akár hektáronként egy tonnával nagyobb termésmennyiséget, ezáltal 40-50 ezer forinttal nagyobb árbevételt érjenek el.