Benkő Tibor szerint a többletforrásnak köszönhetően 2019-ben már 150 milliárd forintot tudnak fejlesztésre fordítani, így folytatódhatnak a beszerzések is, például a tervezettnél előbb tudnak majd helikoptereket vásárolni.
A költségvetésben biztosított az illetményfejlesztés következő, 5 százalékos üteme is, valamint arra is lehetőséget ad, hogy bővítsék az ösztöndíjrendszert, s például olyan mérnököket, orvosokat vagy informatikusokat támogassanak tanulmányaik alatt, akik a diploma megszerzése után belépnek majd a honvédség kötelékébe - ismertette a miniszter.
A költségvetésnek köszönhetően mind az aktív, mind a tartalékos katonák létszámát bővíteni tudják.
Nem az a legfontosabb, hogy a GDP hány százalékát fordítják az ország védelmére, hanem olyan képességeket kell teremteni, amelyek szavatolják Magyarország és a magyar emberek biztonságát - közölte a miniszter.
Benkő Tibor kitért arra is, hogy - a mostani brüsszeli NATO-csúcson szerzett tapasztalatai szerint - egyre több nemzet ismeri fel, hogy a biztonság elsődleges kérdés, megteremtésének egyik eleme pedig a megfelelő költségvetés biztosítása.
A 2014-es walesi NATO-csúcson kitűzött cél szerint a tagállamoknak 2024-ig el kellene jutniuk oda, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát katonai kiadásokra fordítják. Magyarország ehhez konkrét programmal rendelkezik, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési tervet a NATO kedvezően fogadta - tette hozzá Benkő az MTI híre szerint.