Ösztöndíjjal, részletfizetéssel harcolnak az egyetemek

Az intézmények felsőoktatási stratégiájának összehangolási lehetőségeit a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ugyan nem tűzte napirendre, ám érzékelhető, hogy az egyetemek, főiskolák figyelik egymás reakcióit − mondta lapunknak Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora, az MRK társelnöke. Bár az egyetemek most elsősorban a beiskolázási kampányra koncentrálnak, egymás példáiból okulva többen a közelmúltban kezdték el hirdetni ösztöndíjprogramjaikat.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 50-60 millió forintos alapot hoz létre, amellyel kompenzálná az állami támogatás kiesését. Az egyetem elsősorban a saját forrásait fogja átcsoportosítani a tanulmányi és szociális alapon is felajánlott ösztöndíjakhoz − mondta korábban lapunknak Rostoványi Zsolt, a BCE rektora.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Biztos Jövő Ösztöndíjprogramja három pilléren alapul: a főiskola saját költségvetésből 10 millió forintot, a hallgatói önkormányzat 4 millió forintot adott az ösztöndíjalapba, illetve a vállalati partnerek támogatására számítanak − mondta Kriszt Éva. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karánál legalább negyven, cégekkel finanszírozott ösztöndíj lesz elérhető − tájékoztatta lapunkat Vilmányi Márton, a kar dékánja.

A BGF ösztöndíjprogramjához elsőként a PwC Magyarország Kft. csatlakozott. Amint értesült a keretszámcsökkentésről, egymillió forintot ajánlott a társaság a főiskolának − mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország cégtársa. A vállalat egyrészt azért döntött a támogatás mellett, mert a BGF-fel régóta együttműködtek, másrészt a PwC Magyarország mindig segítette azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek képzésüket a piaci igényeknek megfelelően alakítják ki − közölte Lőcsei. Elsősorban a BGF-fel és a BCE-vel szoros a kapcsolat, de más intézményekkel is tárgyalnak a támogatásról. Ugyanakkor várakozásaival ellentétben kevés egyetem bizonyult aktívnak a vállalati kapcsolatok élénkítésében, pedig ebben a helyzetben ez prioritás lehetne − tette hozzá Lőcsei.

Az egyetemeknek és főiskoláknak nem nagyon van mozgásterük az árképzésben: az állam által kijelölt alsó és felső határok mellett az önköltségnek fedeznie kell a képzés költségeit − mondta Kriszt Éva. Sokan inkább azzal próbálnak segíteni, hogy két részletben vagy havi bontásban lehet majd fizetni a tandíjat. Egyrészt amennyire lehet, a költségeket is vissza kell fogni, takarékoskodni kell például az energiával, másrészt sokkal több pályázatot kell beadni, fokozni a k+f tevékenységben való részvételt − mondta Vilmányi Márton. Nehézségekre várhatóan elsősorban a kisebb és szűkebb képzési kínálatú intézmények számíthatnak majd, azt azonban, hogy melyik egyetem vagy főiskola számára mit jelent az állami ösztöndíjas hallgatói létszám csökkenése, csak július 24-e, a ponthatárok meghúzása után lehet megmondani − közölte Kriszt Éva.